Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

fantasztikus regényeket írt Q. G. Lyn és A. E Bian néven. (Fábián Zoltánt korábban is érdekelte a csillagászat, amit néhány novellája és ítélet című kisregénye is mutat.) Sok tanulságos beszélgetéssel, élénk vitával egybekötött kellemes időtöltés, szórakoztató logikai játék volt számukra ez a közös munka. Elsősorban azonban nem a játék, hanem a legkomolyabban vett tudományos ismeretterjesztés volt a céljuk. A makrokozmoszra vonatkozó tudományos ismeretek robbanásszerű gyarapodásának évtizedeiben, a XX. század utolsó harmadában, írói kötelességüknek érezték az új tudományos eredmények népszerűsítését, közkinccsé tételét. „Megértettem, mekkora szakadék tátong a kor által megkövetelt tudásszint és a körülöttem élő emberek tudásszintje között" — vallotta Fábián Zoltán 1966-ban.

44 Egy másik, etikai kérdés még jobban izgatja: ,,Adhat-e a tudományos megismerés erkölcsöt?" — kérdezi egy 1962-ben írt novellájában.

45 Közös ars poetica című írásában Fábián Zoltán kifejti Kulin Györggyel való együttműködésének minden indítékát: „... ezt a műfajt is önkifejezésnek tartom. Kulin Györggyel közösen írott regényeink éppen úgy a belső közlésvágy sarkallására jöttek létre, mint az б tudományos tanulmányai, vagy az én rövid történeteim. ... Olyan fantáziatornára késztetjük az olvasókat, amelyet szükséges szellemi edzésnek tartunk jövendőbeli életünkhöz. ... Nem egyszerű ismeretterjesztésre vállalkozunk — törekvésünk szerint —, hanem olyan ismeretek, tudományos felismerések, felfedezések átadására, amelyekhez megfelelő érzelmi töltések, gondolatsorok, jellembeli adottságok, etikai követelmények és következmények tartoznak. Olyan mondanivalók késztetnek bennünket a közös munkára, amelyeket annyira fontosnak tartunk, hogy meg kell fogalmaznunk, közkinccsé kell tennünk, be kell építenünk embertársaink egyéniségébe: izgalmasan, játékosan, hogy minél egyszerűbb legyen a befogadásuk."

46 Kulin György így összegzi több évtizedes ismeretterjesztő munkáját egyik Fábián Zoltánhoz írt levelében, amelyben a TIT-előadásoktól a csillagászati távcső népszerűsítésén át a tudományos-fantasztikus regények írásáig valamennyi tevékenységi formára utal: „Én arra vállalkoztam ugyanis, hogy pótolni próbáljam oktatásunk évszázados mulasztását a természettudományos gondolkodásra nevelésben,... hogy átadjam másoknak azoknak a felismeréseknek tiszta örömét, amelyekben nekem részem volt."

47 Az Élet és Tudomány hasábjain jelent meg folytatásban 1965. február 26-tól augusztus 20-ig első, Üzen a nyolcadik bolygó című közös regényük, amelynek sikerét az is jelzi, hogy a bukaresti Colect

c

ia Povestini Stiintifico-Fantastice című füzetsorozat 1965. november 1-től 1966. január 15-ig hat folytatásban román nyelven közölte. Az Üzen a nyolcadik bolygó 1966-ban jelent meg könyvalakban a Magvető Kiadónál. A XX. század utolsó évtizedében játszódó történetnek a Szelén nevű űrhajó kilenctagú legénysége Holdon és Marson történt kutatásai, izgalmas felfedezései, fantasztikus kalandjai adják a cselekményét. Különös növények, állatok, mesterséges létesítmények és az embertől eltérő szervezetű űrbeli értelmes lények, a „szilíciumtörpék" a legénység kutatásának tárgyai. Érdekfeszítő az a logikai módszer, ahogyan fokról fokra megfejtik a szilíciumtörpék Földre küldött kozmikus üzenetét: egy különös égitest közeledése katasztrófát idézhet elő a Naprendszerben. Végül is rendkívüli tudományos munka, óriási erőfeszítések árán sikerül megmenteni a Földet a szilíciumtörpék segítségével. Az érdekes cselekmény bonyolítása során számos izgalmas tudományos kérdéssel ismerkedhet meg az olvasó: milyen módon kommunikálhatnak az emberek a világűrben élő értelmes lényekkel, hogyan tudnak együttműködni a különböző szakterületek tudósai egy-egy komplex feladat elvégzésekor stb. „Arra törekedtünk, hogy bemutassuk a tudományos, rendszeres gondolkodás útját, amíg egy új, addig ismeretien jelenség oka feltárul" — írják a szerzők az utószóban. A regényben közölt csillagászati ismeretek, számítások valós tudományos eredményeken alapulnak. A könyv végén lévő rövid, közérthető magyarázó szótár segít eligazodni az olvasót a kozmosz rejtelmeiben. Ebben a regényben is — csakúgy mint a későbbiekben — Kulin György írja a tudományos ismertetéseket, Fábián Zoltán feladata pedig a cselekménybonyolítás, a regény végső megformálása. 570