Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

tusok mögé rejtése, illetve felsejtetése a Lila orgonák meg fehérek című írás házaspárjának párbeszédében. A Kék órák párhuzamosan futó, egymást művészien visszafogó, késleltető két párbeszédében a már-már reményét vesztett idősödő festő szavaiból mintha Fábián Zoltán ars poeticáját hallanánk ki: „Azt szeretném, azt akarom, hogy bár egy képet fessek, egyetlenegyet, amelyben igazán én vagyok benne, egyet, amely előtt ha valaki megáll, üsse szíven a szépség." Az asszony halk válaszában pedig mintha Marika kitartó biztatására ismernénk: „Hiszek benne." Az ellesett élethelyzetek, a behatárolt pillanatok megragadása az előzményekre és következményekre való utalás nélkül néha kevés ahhoz, hogy pontosan megértsük a két ember konfliktusának, több esetben végső búcsújának igazi indítékait. (Mint északon a zöld tengerek, Holdfényben a folyón, Ablak mögött.) Egyik legbiztosabban kezelt írói fogásával, az elhallgatás művészetével néha-néha arányt téveszt: a jéghegynek több mint egykilencede rejtve marad. Finom pasztellszínei is ezért hatnak néha fakónak, visszafogottan kimondott súlyos igazságai is ezért hangzanak néha erőtlenül. („Miért a szerelem, ha nem azért, hogy ember legyen az ember?! És ember az ember, ha nem alkot?!" „Mindenki úgy ad boldogságot, ahogy tud, s annyit, amennyi telik tőle." „Mindenki a maga törvényei szerint válhat azzá, amivé válnia kell. Sehogyan másképp.")

39 A kötet utolsó öt novellája történelmi témájú. Ezek mindegyikében erkölcsi vereséget szenved a brutális erőszak, a fizikai erőfölényre építő hatalom. A Kislány karikával című elbeszélésben a gyermeki ártatlanság, a Papírok-Ъап egy fiatal nő csendes kitartása, az Egy zsák mész-ben az emberi lelemény, az Első kakasszóig-Ъап a halál tudatos vállalása (ez a történet később bekerült az Odafent a hegyen című írásába is), az Akkor kelt a hold-ban Latinka Sándor forradalomba vetett hite győzedelmeskedik a fizikai pusztulás ellenére is. A Déltói hajnalig című kötetben közölt novellákat három ciklusra osztja az író. Az első, Csak a fenyők tudják című ciklus egy kivétellel az íme, Európa című könyvben már megjelent novellákat fogja össze, melyek így, az egyes országokat komplexen bemutató szövegkörnyezetből kiragadva, szokatlan, érdekes témájukkal különösen hatásosak. A korabeli kritikák elismeréssel szólnak az egyedi, sőt extrém eseteket feldolgozó novellák általános, mély erkölcsi tartalmáról, etikai emelkedettségéről.

40 A Nyílt pályán című ciklus írásainak a szerelem a központi témája. Leginkább az az intim jellege ellenére is egyre általánosabbá — már-már közérdekűvé — váló etikai, családszociológiai kérdés foglalkoztatja, hogy hogyan őrizheti meg az ember önbecsülését, morális tisztaságát két szerelem között őrlődve, hogyan vállalhat felelősséget egyszerre két ember sorsáért, életéért. Nem szokványos szerelmi háromszögekről szólnak ezek a történetek — Fábián Zoltán humános felfogása szerint nincsenek szokványérzések és tucatemberek. A megoldhatatlan, gyötrő gondolatoknak a belső lelki rezdüléseket finoman felfogó és továbbító apró gesztusok megragadása, a kimondott és ki nem mondott gondolatok, asszociációk az írói kifejezőeszközei. A mélyen rejlő lényeg és annak kifejezhető, megmutatható felszíni jelei párhuzamosan együtt élnek, együtt hatnak e novellákban különös vibrálást, nyugtalanító, továbbgondolkodásra késztető érzéseket, hangulatokat keltve. „... biztos időösszpontosítással nagyon finom természetes és egyben intellektuális ráérzessél, zeneiséggel, fegyelmezett mondatokkal elemzi a helyzeteket, vizsgálja a szituációkba belejátszó indokokat. Igyekszik elkerülni a nagy érzelmi hatásokat, a jelzésszerűen felvillantott mozzanatok, indulatok inkább lélektani érzékenységű, talányokat elemző hangulatképekké, jellemvázlatokká érnek. A csekély eseményes anyag is inkább jelkép jelentőségű, mint realisztikus szándékú környezetrajz két ember kis és nagy problémáihoz" — írja e ciklusról egyik recenzense.

41 Az Emberi szükséglet című ciklus novelláinak is a lélektanilag árnyalt emberi viszonyok, a morális tartás, helytállás a fő témái, de már nem kétszemélyes, hanem közösségi kapcsolatok keretében, markáns vonásokkal, tömör mondatokkal, félmondatokkal megraj567