Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)

G. SIN EDIT FÁBIÁN ZOLTÁN (1926-1983) Fábián Zoltán évtizedeken keresztül a magyar irodalmi élet egyik centrális irányítója és összefogója volt írói-emberi-szervezői alkatából, írószövetségi és közéleti funkciójából adódóan is. Ugyanakkor viszont — ugyanezekkel az adottságokkal élve — rendkívül sokat tett a magyar irodalom decentralizálásáért, a vidéki irodalmi műhelyek megerősítéséért. Halála után az országos irodalmi fórumok válogatott művei kiadásával (Faggatás nélkül, Bp. 1986. Szépirodalmi Kvk.), egy országos szintű Fábián Zoltán tudományos emlékülés rendezésével (Nyíregyháza, 1986. február), meleg, baráti hangú újságcikkekkel rótták le kegyeletüket. A békéscsabai Uj Aurora 1983-ban és 1986-ban különszámmal adózott volt patrónusa és főszerkesztője emlékének.

1 1986 februárjában Fábián Zoltán elsők közt kapott posztumusz Darvas József irodalmi emlékdíjat Orosházán.

2 Szülőföldjén, Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban egész életművét felölelő részletes bibliográfiát készítettek róla.

3 Választott lakóhelye, Pest megye — egyebek mellett — jelen tanulmánnyal tiszteleg emléke előtt. NYÍREGYHÁZÁTÓL LEÁNYFALUIG íróvá érése előtti életéről, pályájáról alig állnak rendelkezésre adatok. Csupán néhány művében található önéletrajzi vonatkozású utalás, emlékkép. Méltatói sem részletezték élete első évtizedeinek eseményeit.

4 E helyen is csak a fontosabb állomások felsorolására szorítkozhatunk. 1926. január 30-án született Nyíregyházán. Édesapja Fábián Zoltán, édesanyja Váradi Berta. Gyermekéveit Hajdúdorogon, Álmosdon, Nagylétán, Derecskén, majd Karcagon töltötte. Apja gazdatiszt volt. Később egy kis malom résztulajdonosa lett, ami szolid, de biztos megélhetést jelentett a négygyerekes család számára. Fábián Zoltán tizenhárom éves volt, amikor édesanyja meghalt, két kisebb testvére már édesapja második házasságából született. Gyermekévei legkedvesebb emlékei anyai nagyanyja fantáziadús, valós történetekkel és legendákkal átszőtt meséi voltak.

5 Debrecenben tanult a piaristák gimnázumában, ott érettségizett le 1944-ben. A front közeledtével Nyíregyházára ment, ott érte a felszabadulás. Gyermekkorától kedvelte a zenét, különösen a népzenét. Bartók Béla muzsikája és személye iránt érzett szinte gyermeki rajongása élete végéig elkísérte.

6 Zeneszerző akart lenni. 1945-ben felvették a Zeneakadémiára, melyet azonban a második év befejezése után otthagyott, attól félve, hogy ezen a pályán nem tud túljutni a tisztes középszeren.

7 Másrészt mielőbb biztos jövedelmet akart, hogy családot alapíthasson. 1947-ben édesapja karcagi malmába ment dolgozni, a következő évben elvégezte a malomipari felsőfokú technikumot. 1949. március 29-én, ötévi ismeretség után feleségül vette Kalocsai Máriát, aki élete végéig megértő társa, halála után pedig hagyatékának lelkiismeretes gondozója lett. 551