Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Harmat Béla: Csuka Zoltán és Pável Ágoston balladafordításainak recepciójához
Hadrovics László már Pável halálakor fölhívta a figyelmet arra, hogy fordításainak gyöngyszemei elszórva, csak szűkkörű közönség előtt váltak ismertté,* 2 így most azzal a különös — de többször is tapasztalható — helyzettel állunk szemben egy-egy művének fölemlítésekor, amikor a később keletkezettek adják az összevetés alapját. Mert bár a Sibinjanin Jankó és Smederevac Djorde, valamint a Sibinjanin Jankó és a tündér megjelentek 1942-ben, mégis megkerülhetetlenül a Hunyadi énekek kötetből ismerhetjük egy-egy átköltésüket, bár az utóbbinál csak címazonosságról van szó. Idézzük a Sibinjanin Jankó és Smederevac Djorde kezdősorait: „Háborúzott Szibinyáni Jankó, Rigómezőn törökkel csatázott, Háborúzott, de csatát veszített, Futva-futott Rácországon által, Magyar földre futva futott volna, De amikor elért Szendrővárához, Elérte a balszerencse Jankót." (Kiss Károly) „Harcot harcolt Sibinjanin Jankó a pogánnyal Rigómező síkján. Harcot harcolt, harcát elvesztette, Futott-bujkált Szerbián keresztül, Magyarország messzi földje felé. Smederevac várának közelében utolérte a bujdosók sorsa." (Pável Ágoston) Halmágyi Miklós szerint Pável költői vénájának leleményét tanúsítják délszláv balladafordításai, „többnyire az átköltésnek olyan példái, amelyek megőrizve az eredeti szöveghűséget, mégis sajátosan páveli fordulatokkal is gazdagodnak". 33 Csuka Zoltán és Pável Ágoston munkássága — valamint a többi hivatkozás is — példa arra, hogy fordításirodalmunk kiapadhatatlanul gazdag. Kázmér Ernő 1937. december végén Belgrádban keletkezett és a Kalangyában megjelent írásában „Szerbia legerősebb, legeredetibb szellemedként jellemezte Karadzicot, akit már halálakor „szent Vuk"nak neveztek. 34 Egykor talán akad vállalkozó az összes ismert mű és változat filológiaikomparatisztikai vizsgálatára — s ez fontos azért is —, mert csak ezáltal lesz teljesebb a Vuk Stevanovic Karadzic által megmentett szellemi kincsek ismerete. 534