Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

alakítani", úgy határozott 1851. július 6-án a consistorium, hogy nyolc tanszékre hirdet tanári állást, nevezetesen: „1. A latin, — 2. A görög 3. A magyar 4. német nyelv 5. A történettan s polgári föld leírása. — 6. A mathesis és philosphia elemei 7. A természetrajz egyik vagy másik ágábani 8. A természettan -physica tanszéke alkalmaztatásra."

17 A szeptember 14-én készített névsorban feltüntették a pályázókat. A „Történelem és földrajz" tanszékre 13 fő „folyamodott", közöttük Szilágyi Sándor és Szász Károly. Az „ajánlottak között két név szerepelt: Bajza József és Csengery Antal. A latin nyelv tanítására 13 fő nyújtotta be folyamodványát, s egy főt, Kis Lajost ajánlották. A görög nyelvi tanszékre csupán egy jelentkező akadt, Ács Zsigmond személyében. A természetrajz oktatására ketten jelentkeztek. Egyikük Szász Károly volt, aki megpályázta a mennyiségi tanszéket is, negyedmagával.

18 Az egyháztanács az „Oskola újra szervezés tárgyában felterjesztés a Superintendentiához A' főtisztelendő Egyház Kerület Gyűlésének" címszó alatt arról tudósított, hogy a főgimnázium szervezése során 12 egyén közül „Kiss Lajost a történet, Ács Zsigmondot a' görög nyelv, Tóth Józsefet a' mathesis, Szász Károlyt a' magyar irodalom — mint fő szaktudományok tanszékére, elválasztá".

19 Szász Károly, tehát már 1851 októberében a nagykőrösi főgimnázium tanára lehetett. A tehetséggel megáldott, sokoldalú férfiú Nagyenyeden született 1829-ben. (Édesapja a híres professzor, Szász Károly.) Nagyenyeden végezte a gimnáziumot, majd 1845-ben Kolozsvárra került, „akadémiai tanfolyamra lépett", s tanulmányai végeztével matematikus szaktanítóvá nevezték ki. 1848-ban követve édesapját Pestre — akit vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá neveztek ki —, a pesti egyetemen mennyiségtani és hittudományi előadásokat hallgatott. A magyar kormány 1849. január 1-jei menekülésével ő is Debrecenbe került, ahol az édesapja vezetése alatt álló vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazója lett, majd beállt a honvédseregbe, ahol utász („pionier") káplár lett, majd rövidesen hadnagyi rangra emelkedett. A szabadságharc bukása után Tiszaroffra menekült, ahol a Borbély család fogadta be, majd onnan rövidesen továbbment Gömör megyébe, Bejébe, ahol korábban Tompa Mihály lelkipásztoroskodott. Itt a Szentmiklóssy család alkalmazta nevelőként. Közben folytatta magánúton a teológiai tanulmányait, s 1851 nyarán a gömöri egyházmegye színe előtt papi vizsgát tett, amelynek következtében Rimaszombatban segédlelkészi állás nyílt meg előtte. Ezzel egyidőben érte a meghívás Nagykőrösre, az újonnan szervezendő főgimnázium tanárának, s Szász Károly inkább a nagykőrösi tanári állást választotta, s elutazott oda.

20 A magyar irodalom tanszékre választották meg tanárnak. Időközben személyi változások állottak be a tanári karban, s az egyháztanács — Mentovich Ferenc és Jánosi Ferenc ajánlására — Arany Jánost kívánta meghívni a magyar irodalom tanszékre tanárnak. A körösi egyháztanács október 8-án írott felkérő, meghívólevelére Arany 1851. október 14-én válaszolt, amelyben elutasította az ajánlatot, mondván: „szíves köszönetem mellett, kénytelen vagyok féjdalmasan kijelenteni, mikép anyagi körülményeim miatt nem vagyok olly állapotban, hogy a meghívást elfogadhassam, s az átköltözéssel és behelyezkedéssel járó — rám nézve tetemes — költséget födözhessem".

21 Mentovich Ferenc és Szász Károly rögvest intézkedtek, hogy Arany megfelelő anyagi és szociális körülmények között dolgozhasson Nagykőrösön, s ami a legfontosabb, megkaphassa a magyartanári állást, amelyre már „elválasztották" Szász Károlyt. Ő azonban lemondott arról, mint írta is Aranynak október 11-én Gömörből, mielőtt elutazott volna körösi állomáshelyére: „Én kezdetben a számtanra folyamodtam, s csak szükség esetén, ha azt el nem nyerhetném, ajánlkoztam másokra is, például az irodalomra vagy történetre. A számtanra kineve405