Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szász Károly református püspök 1891. évi látogatása a Három városban

NOVAK LÁSZLÓ SZÁSZ KÁROLY REFORMÁTUS PÜSPÖK 1891. ÉVI LÁTOGATÁSA A HÁROM VÁROSBAN A Három város: Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd egyik legerősebb kohéziós tényezője volt a vallás. A török hódítás kezdetekor, Buda 1541. évi eleste után rövidesen gyökeret vert itt a protestantizmus, annak kálvini ága. A magára hagyatott mezővárosi nép (a vármegyei hatalom, akárcsak a földesurak többsége biztonságosabb vidékekre, a királyi Magyarország területére menekült) fokozottabban kényszerült az autonómiájának megerősítésére, amelyben a kálvinizmusnak döntő jelentősége volt: az azonos testületet alkotó világi (magisztrátus) és egyházi tanács (consistorium) irányította a communitas sorsát.

1 A helvéciai vallásnak — mely legjobban megfelelt a polgáriasodé mezővárosi parasztság ideológiájának — fellegvára lett a Három város. Például a jeles prédikátor és hittérítő, Szegedi Kis István, a ceglédi gyülekezet lelkipásztora volt 1545 és 1547 között.

2 A másik két városban is már a XVI. század közepén megerősödött a kálvini vallás. Cegléd és Nagykőrös a XVI—XVTI. században viszonylag homogén református vallású mezővárossá alakult, míg Kecskeméten a katolikus egyház képes volt megőrizni befolyását, a ferences szerzetesrend jelenléte révén. A törökök, akik kiváltsággal ruházták fel a Három várost, hász városi rangot, s ezzel viszonylag nagyobb önállóságot — természetesen súlyos adók fejében — biztosítottak, lehetővé téve az idegen, távoli „keresztyén földről" történő bevándorlást, vallási ügyekben viszonylag — más vidékekhez viszonyítva, mint pl. Tolna, Baranya

3 — nagy türelmességről tettek tanúbizonyságot (nem törökösítettek, nem avatkoztak az eklézsia dolgába stb.).

4 Csupán a birtokos szerzetesrendeket nem tűrhette a török hatalom,

5

ezért is kellett Cegléd földesurának a Clarissa apácarendnek menekülnie, székhelyét Pozsonyba tenni át Budáról. A katolikus egyház pozíciói szükségszerűen romlottak Cegléden, befolyása gyengült — még ha a rend törekedett is földesúri javadalmainak biztosítására —, ami a kálvinizmus erősödésével járt együtt.

6 Kecskeméten a kolduló barátok rendje viszonylag háborítatlanul, békességben élhetett, illetve a református cívis lakossággal sorsközösséget vállalva létezhetett. A XVI. század végére a kálvinizmus fő központja lett a Három város. Kedvezőbb helyzeti energiájuknak köszönhetően főként Kecskemét és Nagykőrös. Jól példázza ezt az is, hogy a századvégi háborúságok, létbizonytalanság idején — a tizenöt éves háború alatt — menekült Kecskemétre Tolnáról az egész református iskola, Vácról pedig Nagykőrösre.

7 A reformáció térhódításával az eredetileg római katolikus templomok sorra a kálvinizmus bástyáivá váltak. így volt ez Cegléden, ahol a Szent Kereszt feltalálása, Nagykőrösön pedig Szent László tiszteletére épített templomot a reformátusok vették át, illetve — mint Nagykőrösön

8 — együtt használták. Kecskeméten a katolikusokat nem háborgatták régi templomuk használatában, s a reformátusok építettek maguknak fatemplomot, majd 1680-ban láttak egy új kőtemplom felépítéséhez (ehhez a török felsőbb hatóság Olaj bég révén 200 öl darázskövet biztosított), amelyet 1684-ben fejeztek be.

9 A törökök kiűzését követően, a magyar királyi rendi állam restaurációja során az ellenreformációs törekvések a Három városban is jelentkeztek. Kecskeméten, ahol a török időkben a reformátusok oltalmazták a katolikusokat, most a vallási megbékélés jegyében a kato403