Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Bárdos József: Arany és Madách

Ádám: Csatára szálltam szent eszmék után, (7. sz. 1878.) Lucifer: ... alig hiszem, Hogy szellemed, e nyugtalan erő Pihenni hagyjon... (7. sz. 1894—1896.) A nyolcadikra: Ádám: A lélek él... Mely tenni vágyik, nem hagy nyugodni, S csatára kél... (8. sz. 2103—2106.) Vagy későbbi példák: Ádám: Mi óriás volt bűne és erénye, És mind a kettő mily bámulatos. Mert az erő nyoma rá bélyegét. — (10. sz. 2397—2399.) Ádám: Azért nincs élet, nincs egyéniség, Mely mesterén túljárna semmi műben, — Hol leljen tért erő és gondolat Bebizonyítni égi származását? (12. sz. 3375—3378.) Ádám, Éva és Lucifer lényegét jól mutatják — természetesen a kulcsszók segítségével — a tizenharmadik színben Lucifer szavai: Lucifer: Emelkedett szempontunkból, hiába, Először a báj vész el, azután A nagyság és erő, míg nem marad Számunkra más, mint a rideg matézis. — (13. sz. 3638—3641.) Lucifer már-már célhoz ér: rövidesen bebizonyosodik, Ádám — ha elér a „rideg matézis", a tiszta értelem világáig — elpusztul. Azaz a teremtett világban Ádám számára valóban nem adatott meg „az összhangzó értelem". Ezt állította Lucifer és mint kiderül, a maga szemszögéből nézve igaza is van. Példáinkhoz visszatérve: ide illenek Ádámnak oly sokat idézett, és lényegét tekintve félreértett szavai is a tizenharmadik szín csúcsáról: Ádám: A célt, tudom, még százszor el nem érem. Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is? A cél megszűnte a dicső csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga. (13. sz. 3721-3725.) De példáink szaporíthatok a 15. színből is: Ádám: A férfiúnak, e világ urának, Más dolga is van... (15. sz. 4013—4014.) Vagy az Úr zárószózatának Ádámot megszólító sorai: 363