Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Novák László: Szabó Károly nagykőrösi levelezéséből
olvasgatni más pedig nagy és jól készült ifjakat tanítani: e szerint az ő kívánatokat csak újabb, megfeszített készülettel teljesíthetném, még akkor is, ha azt teljesíteni kedvem volna. De mivel a fönebbi »köz jó« bolondja lenni nem akarok, biz én kereken megmondtam, hogy nincs kedvem 16 óra helyett 22-őt tanítani. Ez is — a házi correcturával — úgy elrabolja időmet, munka kedvemet, hogy mást alig dolgozhatom: hát még egy új, egy harmadik nyelv. Ezért aztán van szuszogás, de csak hadd legyen." 35 Szabó Károly vélekedése az iskolavezetésről megegyező volt Arany Jánoséval; a sekélyesedés, beszűkülés veszélyét látták elhatalmasodni, mit Arany szintén lényegrelátóan meg is írt Tompa Mihálynak, augusztus 10-én, amikor már Szabó Károly a családjával együtt Kolozsváron tartózkodott: „Édes barátom, írtam én neked több ízben, mily kevéssé vagyok itt megelégedve, s mely csüggesztő színben látom a jövőt. A baj tudod nagy részt alanyi; de ehhez külső kellemetlenségek is látszanak tornyosulni. Az autonom szabadabb mozgást nálunk úgy kezdik értelmezni, hogy a tanárok nagyobb részét bocsássál el, hozzák vissza a 2—3 tanáros régi rendszert, midőn egy professzor mindent tanít: akkor csupa (Wféle 36 ) polyhistorok kellenek s én az nem vagyok, de ha volnék is s marasztanának — sincs kedvem — százfélének tanítása 30—40 óra által magamat agyon gyötörni... a tendentia ilyen... Első lépés volt erre, kizárni bennünket a consistoriumból; második lesz egy iskola ellenes consistorium összealkotása s úgy aztán a régi lábra zökkentése... semmi kilátás..." 37 Az osztrák zsarnokság, ha végül nem érte is el célját, de elősegítette a körösi iskola, a nagyszerű tanári kar szétzilálását, azzal, hogy állandó veszélyben tartotta a nyilvánosságot, s az egyének egzisztenciáját pedig kétségessé tette. így, azon tudós tanárok, akiknek élethivatása más volt, mint a tanári pálya, igyekeztek biztosabb révbe hajózni, csupán szakterületüknek, elhivatottságuknak élni. Szabó Károly ilyen okok miatt távozott el Nagykőrösről 1860 márciusában, s hamarosan követte cselekedetét Arany János is, aki már az év őszén Pestre távozott, s felhagyott a tanítással. 339