Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Novák László: Szabó Károly nagykőrösi levelezéséből

gely krónikájáról, 1856. április 26-án: ,,A körösi újságok nem igen »nobel« természetűek... Ellenben a »körösi krónika« nem sokára meg jelenik Szilágyi és Szabó collegáim bábáskodása mellett, egy múlt századbéli kézirat, mely localis érdekeken kívül, a magyar históriának is tesz némi szolgálatot. Ennyi újság van Kőrösön."

24 Május 6-án a Szász Károlyhoz írott levelelében is ír róla: ,,A krónika nem soká kijön a sajtó alól. Ismered Szabót? excellens kis magyar, et quidem békési ember.. ,

25 Arany János nagy érdeklődéssel figyelte tudós történész tanártársai munkásságát, s az minden bizonnyal jelentős mértékben hatott is költészetére. Nem lehet véletlen, hogy Arany balladáinak témavilágát a Hunyadiak korában találta meg. Az osztrák önkényuralom idején a nagy nemzeti uralkodó, Mátyás király és a családja foglalkoztatta alkotó fantáziáját, melyhez ösztönző erőt nyerhetett Szabó Károlynak a Hunyadiak korát bemutató műveiből. Erről a hitéről győz meg Arany bennünket egy korábbi, még 1853-ban, Tompához írott levelében: ,,A szerkesztőkkel is meggyűlt a bajom... Közelebb Pesten, a Komlóban rám mász Török János szorongatja a karomat válltól könyékig, teszi a szépet, megbámul elöl is, hátul is, üdvözli bennem a nem torn miféle csillagot, orrát az enyémhez nyomja, szájával a fülemet leharapja stb. mi sül ki belőle? Felelet: egy felhívás: írjak az Igazmondó naptárba egy verset, magába foglalja Nagy-Lajos tetteit, kormányzatát a fényes kornak teljes hü rajzát, aztán vonatkoztatva a mostani viszonyokra, fejtse ki, hogy a magyarnak nincs oka jövője iránt kishitűvé lenni; a nemzet nagyságát nem országok terjedelme, hanem erkölcsi ereje, míveltsége teszi. Ez a feladat... Őszinte szándékom összeírni valami kaudelwelschet."

26 Arany János, mikor az Anjou-házból származó Nagy Lajos magyar király korában játszódó Toldi megírását tűzte ki célul, egy nemzeti eposz megteremtése lebegett előtte. A magyar nemzet egy dicsőséges fénykora ihlette őt az írásra. Most viszont, az önkényuralom idején az idegen származású uralkodó eszméje már nem vonzotta Aranyt. Annál is inkább taszította őt a téma, mert Nagy Lajost — aki végeredményben Magyarországon volt magyar király, s küzdött az országért — a szabadságharcot vérbe fojtó osztrák önkényúr, I. Ferenc József uralkodásának dicsőítésére kellett volna felhasználnia. Török János javaslatára tett méltó válasza volt, hogy Ferenc József 1857. évi — többek között Nagykőrösön is tett — látogatása „dicsőítésére" megírta a Walesi bárdok balladáját. Nagykőrösön kibontakoztatott balladaköltészetének pedig fő téméja a Hunyadi család lett (Mátyás anyja, V. László, Szibinyáni Jank, Both vitéz stb.).

27 Hogy Arany János a magyarság őstörténete irányába is vonzódott, a hun eredet kérdése is foglalkoztatta, s kísérletet tett egy hun trilógia megírására, mindez Szabó Károlynak is köszönhető, aki lefordította az „Attila. Történeti kor- és jellemrajz" c. művet, valamint közzétette az Attila-mondákat is.

28 Szabó Károly leveleiben visszatérő komor motívumként bukkan fel az osztrák önkényuralom újabb, a németesítést szorgalmazó intézkedése, amely a körösi főgimnázium további működésére nagy kihatással volt. A császári tanügyi hatóság újabb iskolai rendszabályokat adott ki 1855. április 25-én. A Thun-féle tervezet ugyan lehetővé tette fő- és elemi iskolák létesítését, ám kötelezővé tette a német nyelven történő oktatást. Ez nagy ellenzést váltott ki a protestáns egyházak részéről, hiszen még a főgimnáziumok is veszélyeztetve érezték magukat.

29 Arany János a Lévay Józsefhez 1855. december 28-án írott levelében e problémára is kitért: „Közelebb egy rendeletet kaptunk, miszerint 6 év alatt az összes tárgyaknak (a vallást és a magyar nyelvet kivéve)... németül kell előadatni, s már a jövőben megkezdeni a históriával. Nem tudom, hogy leszünk; nem azért, mintha a tanárok képesek nem lennének, — de az elvvel. Még nincs felelet rá, ha lesz, megírom. — Annyi ki van mondva, hogy a nyilvánosság csak a fentebbiek alapján megtartható.. ."

30 Szabó Károly az 1856. február 16-i levelében e németesító politikát igen sérelmesnek mondja: „Legújabban pedig, miután az egyháztanács se hideg, se meleg fölterjesztésére, — mellyet directorunk Warga a maga módja szerint vitt ki, — a német nyelv újabb erőszakoló behozatala rendeltetett, — mi ellen, ha bírunk és 336