Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései
gyárral szomszédos Szentgyörgy völgye, Baksa, majd Kerkakutas, Nemesnép és Gyórfapuszta a család ágainak lakhelye a XVni— XIX. században. Mindezek a helyek Zalaegerszegtől északra és nyugatra találhatók. A tizenöt éves Császár Ferenc 1822. okt. 16-án a pannonhalmi bencés rendház lakója lett, rendbéli neve Samu testvér. Nem tudjuk, kinek az elhatározásából irányult pályája a szerzetesrend felé, de felnőtt egyéniségét ismerve aligha lett volna jó szerzetes belőle. Két évvel később, a szerzetesi fogadalom letétele előtt távozott Pannonhalmáról és a rendből, ennek ellenére Guzmics Izidor, a dalmát származású novíciusmester egy életre szóló hatással volt a fiatalember kibontakozó irodalmi tehetségére, esztétikai értékítéletére és műgondjára. Császár Ferenc 1841-ben megjelent költeményeinek kötetét az 1839-ben elhunyt Guzmics Izidor árnyékának ajánlotta. 4 Császár ezután rálépett a magyar szegény nemesség hagyományos pályájára, Zágrábban és Pesten jogot tanult, a Pázmány Péter "Tudományegyetemen szigorlatozott 1830. aug. 30-án. Első állását 1830. nov. 5-én foglalta el Fiúméban a gimnázium magyar nyelv és irodalom rendes tanáraként. Az akkor inkább olasz nyelvű fiumei intelligencia fordította figyelmét az olasz irodalom és kultúra felé. Feleségét, a horvát Mikuletecz Rozáliát valószínűleg Zágrábban ismerte meg. 5 A fiumei kormányszéknél fogalmazói gyakornok lett 1832. márc. 30-tól, majd itt különböző pozíciókat töltött be 1836. nov. 18-ig, Fiume városa patrícius tanácsosai sorába vette fel 1833. júl. 7-én. A fiumei királyi váltó, kereskedelmi s tengeri törvényszéknél működött 1836. nov. 18.—1837. ápr. 28. között. Az Akadémia már 1832. márc. 9-én felvette levelező tagjai sorába éppen szaporodó olasz irodalmi fordításai elismerése jegyében. Időközben ügyvédi vizsgát tett 1833-ban, Zala megye táblabírájává választotta 1835-ben. Ebben az évben súlyos agyhártyagyulladáson esett át, ősszel Zalaegerszegre utazott pihenni. A reformkori irodalmi-politikai küzdelmek, az érlelődő magyar szabadságmozgalom és nem utolsósorban az ország fővárosának a vonzása az érvényesülni szándékozó Császárt arra késztette, hogy működésének színterét áttegye a magyar politika és művészeti élet központjába, Pest-Budára. Zala megye hatóságától nemessége igazolását kérte, megkapta 1835. nov. 12-én, ezt az igazolást azután kihirdettette Zágráb mellett Pest megyében is. Valószínűleg ekkoriban vásárolta Vácott birtokát és a nemesség kihirdetésére Pest megyében ennek kapcsán került sor. Császár belépett Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közösségébe. 6 A pesti váltótörvényszék ülnöke lett 1840-től, 1846. aug. 31.—1849. június végéig a magyar királyi hétszemélyes tábla bírája Pesten. Nagy ember. 7 Degré Alajos író, a forrongó jurátus ifjúság egyik vezetője később így emlékezett vissza a hatalma és pályája csúcsán tündöklő Császár Ferencre. „Császár Ferenc váltófeltörvényszéki ülnök, nagy hírben állt az ügyvédek és kir. tábl. jegyzők előtt; na meg mi írójelöltek azonfelül a szerkesztőt és költőt is csodáltuk benne. Személyesen még nem láttam őt soha. Dobogó szívvel léptem be hozzá, mert ekkor egy királyi táblai ülnök vagy hétszemélynök igen nagy úr volt ám, hátha még különben is nevezetesség, mint Császár Ferenc. Meg voltam lépetve, oly elegáns, szép, szőke fiatal férfi fogadott, ajkain édes mosoly, szemeiben jóság honolt." ,,Nos, lássuk szerencsésebb leszek-e a második óhajtásommal; én önt, illő havi díjazás mellett, szeretném jurátusomnak. — Ezt mély köszönettel fogadtam, mert lehetővé teszi Pesten maradásomat, s biztosítom nagyságodat, hogy erőm és tehetségemhez képest a rámbízott munkát teljesíteni fogom. Császár a legszeretetreméltóbb főnök volt; soha munkával túl nem terhelt, a jót megdicsérte, a hibák iránt elnéző volt. Én őt napról napra mindinkább megszerettem." Császár ezek után bemutatta Degrét a ,,jó társaságban". 8
