Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései

gyárral szomszédos Szentgyörgy völgye, Baksa, majd Kerkakutas, Nemesnép és Gyórfa­puszta a család ágainak lakhelye a XVni— XIX. században. Mindezek a helyek Zalaeger­szegtől északra és nyugatra találhatók. A tizenöt éves Császár Ferenc 1822. okt. 16-án a pannonhalmi bencés rendház lakója lett, rendbéli neve Samu testvér. Nem tudjuk, kinek az elhatározásából irányult pályája a szerzetesrend felé, de felnőtt egyéniségét ismerve aligha lett volna jó szerzetes belőle. Két évvel később, a szerzetesi fogadalom letétele előtt távozott Pannonhalmáról és a rendből, ennek ellenére Guzmics Izidor, a dalmát származású novíciusmester egy életre szóló hatás­sal volt a fiatalember kibontakozó irodalmi tehetségére, esztétikai értékítéletére és műgond­jára. Császár Ferenc 1841-ben megjelent költeményeinek kötetét az 1839-ben elhunyt Guz­mics Izidor árnyékának ajánlotta. 4 Császár ezután rálépett a magyar szegény nemesség hagyományos pályájára, Zágráb­ban és Pesten jogot tanult, a Pázmány Péter "Tudományegyetemen szigorlatozott 1830. aug. 30-án. Első állását 1830. nov. 5-én foglalta el Fiúméban a gimnázium magyar nyelv és iroda­lom rendes tanáraként. Az akkor inkább olasz nyelvű fiumei intelligencia fordította figyel­mét az olasz irodalom és kultúra felé. Feleségét, a horvát Mikuletecz Rozáliát valószínűleg Zágrábban ismerte meg. 5 A fiumei kormányszéknél fogalmazói gyakornok lett 1832. márc. 30-tól, majd itt kü­lönböző pozíciókat töltött be 1836. nov. 18-ig, Fiume városa patrícius tanácsosai sorába vet­te fel 1833. júl. 7-én. A fiumei királyi váltó, kereskedelmi s tengeri törvényszéknél műkö­dött 1836. nov. 18.—1837. ápr. 28. között. Az Akadémia már 1832. márc. 9-én felvette levelező tagjai sorába éppen szaporodó olasz irodalmi fordításai elismerése jegyében. Idő­közben ügyvédi vizsgát tett 1833-ban, Zala megye táblabírájává választotta 1835-ben. Eb­ben az évben súlyos agyhártyagyulladáson esett át, ősszel Zalaegerszegre utazott pihenni. A reformkori irodalmi-politikai küzdelmek, az érlelődő magyar szabadságmozgalom és nem utolsósorban az ország fővárosának a vonzása az érvényesülni szándékozó Császárt arra késztette, hogy működésének színterét áttegye a magyar politika és művészeti élet köz­pontjába, Pest-Budára. Zala megye hatóságától nemessége igazolását kérte, megkapta 1835. nov. 12-én, ezt az igazolást azután kihirdettette Zágráb mellett Pest megyében is. Va­lószínűleg ekkoriban vásárolta Vácott birtokát és a nemesség kihirdetésére Pest megyében ennek kapcsán került sor. Császár belépett Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közösségébe. 6 A pesti váltótörvényszék ülnöke lett 1840-től, 1846. aug. 31.—1849. június végéig a ma­gyar királyi hétszemélyes tábla bírája Pesten. Nagy ember. 7 Degré Alajos író, a forrongó jurátus ifjúság egyik vezetője később így emlékezett vissza a hatalma és pályája csúcsán tündöklő Császár Ferencre. „Császár Ferenc váltó­feltörvényszéki ülnök, nagy hírben állt az ügyvédek és kir. tábl. jegyzők előtt; na meg mi írójelöltek azonfelül a szerkesztőt és költőt is csodáltuk benne. Személyesen még nem lát­tam őt soha. Dobogó szívvel léptem be hozzá, mert ekkor egy királyi táblai ülnök vagy hétszemély­nök igen nagy úr volt ám, hátha még különben is nevezetesség, mint Császár Ferenc. Meg voltam lépetve, oly elegáns, szép, szőke fiatal férfi fogadott, ajkain édes mosoly, szemeiben jóság honolt." ,,Nos, lássuk szerencsésebb leszek-e a második óhajtásommal; én önt, illő havi díjazás mellett, szeretném jurátusomnak. — Ezt mély köszönettel fogadtam, mert lehetővé teszi Pesten maradásomat, s biztosí­tom nagyságodat, hogy erőm és tehetségemhez képest a rámbízott munkát teljesíteni fogom. Császár a legszeretetreméltóbb főnök volt; soha munkával túl nem terhelt, a jót megdi­csérte, a hibák iránt elnéző volt. Én őt napról napra mindinkább megszerettem." Császár ezek után bemutatta Degrét a ,,jó társaságban". 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom