Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

esetében is. Már a XVI. század elejéről meghatározza e műfajt maga a történeti helyzet! Ilyen GERGELY éneke Jaksics Demeter veszedelméről: Reám mikor б szemeit jobban vetette vala az veszedelmet az én uram akkoron válla

75 História az Szigetvárnak veszésséről egy névtelen éneke, rövidebb változatában Sziget veszéserül való história is ilyen. A hosszabb változatnak még a nótája is Tinódi, azaz Szertelen veszödelem volt. Emléközzünk mi nagy veszedelmünkről, Országunkban nem régen lőtt dolgokról,

76 A veszedeleménekek alapja — tehát a ,,lött dolgok" borzalma. A futás! A futások sorozata, melyek kronológiáját Győrffy István állította össze a Nagykunságról. „A Nagykunságra akkor köszöntöttek be a fekete napok, amikor 1552-ben Szolnok vára elesett... Akkor virradt rájuk ismét, mikor a kuruc világ után 1712-ben az utolsó bujdosásból hazakerültek."

77 Tinódi megírta Szeged veszedelmét, a vers ideológiája Isten ostora büntetésként. Szertelen veszödelm lám gyakran érközik, Istennek ostora fejőnkön jelönik, Az kegyötlen pogán rajtunk dühösködik, Mert az mi életönk lám soha nem jobbodik. A történelem balvégzetei szaporították a veszedeleménekek sorát. Ilyen a sok változatban ismert Csepreg városának siralmas romlása

1

* és különösen megnő az énekek száma és változatainak sora az 1650-es évektől Listius László Magyar Marsa is ezek sorába tartozik — hiszen tárgya „Mohács mezején történt veszedelemnek emlékezete". Erdély romlása újabb énekek sorát fogalmazza meg. Székelyhídi Paskó Kristóf éneke a ,,... híres Erdély országának keserves és szomorú pusztulásáról írt siralom". Kallói Fényes István vers debreceni krónikája — melyet Mata János oly lelkesen elemzett — lírikus elemekkel átszőtt tényirodalom.

79 Szerzője „jóval több az unalmában verselgető nótáriusnál. A tiszta pozézis patakjának csillogását mutatja... ez az írás... ameddig ihlet, szabadság és alkalmatos pillanat kegyelme találkoznak" — olvassuk a szövegkiadás bevezetőjében. A tények és az epika találkoznak a versben, s az ugyancsak debreceni 1675-ös veszedeleménekben. „Szomorú változás/Keserves nagy romlás" azok a tényezők, melyek meghatározzák a Bánfi Dénes veszedelméről írt éneket.

80 Ide tartozik „A Váradi siralmas Tömlötznek fenekén nyomorgó Magyar Raboknak" éneke 1681-ből, a Lőcsén kiadott „Az SZIKSZAI Templomon gyakorlott Istennek itileti..." Tótfalusi Kis Miklós Siralmas panasza, az 1698-as Nagy Kunságnak ... romlása, Dányádi Sándor siralmas versei 1691-ból, a szörnyűségek pontos ábrázolásával jeleskedő Cantio Tokaiensis 1697-ből, s az 1707-es kecskémét Jaj-Halom.

81 Kunszabadszállási Mihály verse SZOMORÚ ESETI AZ Városnak elpusztulásárul e veszedeleménekek sorába tartozik. Liliom tövis közt miképpen sértetik, sok féle nemzettül javunk praedaltatik A metafora alapja bibliai kép. „Mint a rózsa a tüs kőzett, olyan az én szeretőm a leányok kőzett" — fordítja a képet Heltai Gáspár (1552). Károlyi Gáspár fogalmazása került át a versbe: „Én Saronnak rózsája vagyok és gyöngy virág/Mint az lilium az tövissek között,/ollyan az én jegyesem az leányok között."

82 29