Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája

Az iskola könyvtára — Korén István magánkönyvtára A latin iskola diákkönyvtárának törzsanyagát báró Podmaniczky Lajos adományozta. Az 1834 őszén átadott könyveket 52 tétel alatt sorolta fel a pedáns Korén. 130 A könyvtár további könyveit a tanulók adományaival és különböző pénzforrások segítségével gyarapították. 131 A felsorolásból kitűnik, hogy az állomány az 1837/38. tanév végéig a 78. tételig gyarapodott. Ennek a kis, magyar, latin és német nyelvű könyvekből álló könyvtárnak kellett kielégítenie a diákok érdeklődését, olvasási vágyát. Az iskola könyvtárának ismertetését, a könyvek for­galmazását, ezen belül Petőfi olvasmányait már többen, részletesen feldolgozták. 132 Csupán néhány olyan megállapításra szorítkozunk, amely újat jelenthet e témában. A könyvtári kölöcsönzési napokat Korén tanár rendszeresen (néhány esettől eltérően) vasárnap tartotta. 133 Az első években több könyvet is kiadott egy-egy alkalommal diákjai­nak, ám az 1836/37. tanév közepétől egy diáknak csak egy könyvet kölcsönzött. 134 Nem tudjuk ennek pontos okát, de lehetséges, hogy így könnyebben tudta ellenőrizni az elolva­sás tényét, amennyiben rendszeresen visszakérdezte diákjait az olvasmányaikról. Ezt a módszert feltehetően egyik tanár kollégájától vette át, erre (és még más érdekes részletre is) utal az alábbi levél: „Minthogy a Báró oskoládat annyira pártfogolja, ezért derék úri ember iktasd (e) nevet a magyar Mecénások sorába! Ha olvasó könyvtárotokat tanítványaid számára felállítand, nagy érdemet szerzend magának a nevelésben. Könyveket, melyeket Te s végre választasz, mind jók és czélerányosak. — Utazási iratok és nevezetes férfiak élet­leírásai olly fiatal olvasók eszét és szívét legjobb sikerrel pallérozzák nemesítik. Én meg Schmidt Kristóf munkáj it Csontostól magyarra fordítvákat ajánlanám — s egyszersmind azt tanácsolnám, hogy minden fiú néked a könyvnek elolvasása után annak főtárgyait elbeszél­ni köteles legyen, mert ilyen szabály mellett korán hozzá szokik a gyermek fontolgató olva­sáshoz s nem hiszi majd, hogy ha a könyvet magának tartja az annyit teszen, mintha el is olvasta volna, mint p.o. sokan a volt pozsonyi fiatal olvasók közül gyakran és magam is." 135 A levélből azt is sejteni lehet, hogy Korén leírhatta barátjának a könyvadományozást, és tanácsot kért tőle. Igen fontos szempont, hogy a levél tanúsága szerint Korén Istvánnak lehetősége volt a nagy Podmaniczky-könyvtárból válogatnia, és csak azokat sorolta be a di­ákkönyvtárba, amelyeket használni is lehetett, beleillett nevelési-oktatási elképzeléseibe. Végezetül említsük meg a közismert tényt, vagyis Petőfi olvasásszeretetét. Az elterjedt Könyves Sándor elnevezés azt a látszatot kelti, mintha ő lett volna kiemelkedően a legtöbbet olvasó az aszódi nyelvtani iskolában. Ez nem így van, mert voltak nála is buzgóbb olvasók, éppen osztálytársai, barátai között. A három év összesítése szerint a legtöbb könyvet Esz­tergály Mihály (68 kötet) és Dlhányi Zsigmond (56 kötet) kölcsönözte ki. Petőfi a sorban csak a harmadik (47 kötet), ami azért természetesen egyáltalában nem lebecsülendő. A diákkönyvtáron kívül Korén Istvánnak voltak saját könyvei is. Ezekről a szakiroda­lom csak éppen említést tesz. A Koren-hagyatékban azonban részletes ismertetést találunk az állományról, amely már az 1830-as évek végén a birtokában volt a fiatal tanárnak. „Korén magánkönyvtárának a jegyzéke 1. Imm. Joh. Gerh. Schellers lateinisch-deutsch und deutsch-lateinischer Handlexikon von Schönberger. Zwei Bande. Wien und Tries 1828. (Nem találtuk.) 136 2. M. J. A. Schmidt-s griechisch-deutscher Wörterbuch 1827. (Nem találtuk.) 3. Dictionnaire de poche français-allemand et alleman-français Cinquième edition. Leip­zig 1830. (Nem találtuk.) 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom