Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Asztalos István: Petőfi aszódi iskolája
A bekeretezett számok Petőfi osztályának létszámát jelzik! * Ebben az évben annyi változás történt, hogy egy tanuló kimaradt, kettő pedig a Gi-bői — a G 2-őt kihagyva — lépett a Si-be. * * Két tanuló elment, és egy új érkezett. A táblázatot áttekintve a divatos kifejezést használhatjuk: az aszódi nyelvészeti iskolában nagy volt a „fluktuáció". A Di-be érkezők számát ha leszámítjuk (ami természetes), akkor is sokan mennek és jönnek évente. Ha a 12., 13., 14. és 16. számú táblázatok adatait összevetjük, akkor a következő adatokat kapjuk: 17. sz. táblázat Tanév Iskola tanulólétszáma Új diákok száma* % Máshol tanul tovább % 1834/35. 34 7 21 1835/36. 42 10 24 9 21 1836/37. 57 7 12 17 30 1837/38. 59 13 22 * Természetesen nem vettük figyelembe a Di osztály létszámát, hiszen ők minden esztendőben „újak". A diákoknak mintegy ötöde évente új, és hozzávetőlegesen ugyanannyi (vagy még több!) maradt ki, véglegesen abbahagyva a tanulást, vagy költözött más iskolába. Megítélésünk szerint azonban ennek nincsen nagy jelentősége. Mégpedig azért nem, mert általában azok maradtak ki, akik képtelenek voltak lépést tartani az iskolai követelményekkel. Az is előfordult, hogy a szülők voltak elégedetlenek gyermekük előrehaladásával, más iskolával próbálkoztak. (Ezt a megoldást alkalmazta — reménykedve a kedvezőtlen helyzet jobbra fordulásában — Aszódot megelőzően Petrovits István is!) Nyilvánvalóan több olyan eset is volt, amikor a szülők, munkahely-változtatásuk miatt kényszerültek a gyermekeket új, lakóhelyükhöz közelebbi iskolába átíratni. Oktatás—nevelés—képzés a nyelvtani iskolában Korén Aszódra kerülésével alapvetően megváltozott a nyelvtani iskola élete. Ő — bár lelkészi képesítéssel rendelkezett — a tanári pályát választotta élethivatásául, nem kacsingatott megüresedő papi állások felé, minden erejét és tudását a tanításnak szentelte. Szinte hónapok alatt felrázta a kissé álmos, alig két tucat diákot befogadó iskolát. Az első évtől kezdve anyakönyvbe (Matricula) fektette fel az iskolával kapcsolatos legfontosabb adminisztrációs anyagot (diáknévsorok, tanulmányok rendje, könyvkatalógus, kölcsönzési jegyzék, gazdasági feljegyzések stb.). Az iskola célját, rendjét, a tanulók jogait és kötelességeit rendszabályokba foglalta. Ennek alapos áttanulmányozása segíthet bennünket megismerni Korent, a pedagógust, akire kétségtelenül hatott a német neohumanizmus eszméje, melynek szelleme éppen ebben a „Rendtartásiban mutatkozik meg jellegzetesen. „Az aszódi nyelvtani ev. oskola elrendezése. 1. §. Az oktatás célja áltáljában. Az oktatás főczélja az, hogy a nevendékek természetileg és rendszerűén lelki s testiképen egyaránt kiművelődjenek és a mesterségek s tudományok segítségével valaha képesek legyenek a földi élet kívánságainak eleget tenni, sőt hogy erejök kifejlődésének mértéke szerént példa gyakorlás, oktatás által az ifjú fogékony szívekben a jó, igaz s szép eránt való szeretet beszivárogtassék; hogy az emberi társaság méltó, haszonvehető tagjaivá neveltessenek; hogy hasznos munkálkodásra, rendre s pontosságra; tiszta, részrehajlatlan szeretetre és ártatlan örömökre szoktassanak. 2. §. Az oktatás kezdete, beírás, bizonyítványok. 3. §. A tanítás rendje, segédek. 244
