Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Jakus Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából
Haag magatartásáról. Balassa lelkész az általa összeállított 12 kérdés fogalmazványának hátlapján felsorolja a meghallgatásra kiszemelt diákok nevét: „Feleljenek Szetsődi, Zatureczky, Petrovits, Saffaryak mind a ketten, Erhard." A felszólított diákok konok hallgatása bizonyítja, hogy a kérdésekre egy kivételével nem azok válaszoltak, akiket kijelöltek. Később, néhány nap múlva kitűnik, hogy a nagyobb tanítványok összebeszéltek, a kisebbeket megfenyegették, ha a tanárra vallanak. 7 Március 15-én az alispán jóváhagyásával közös világi és egyházi bizottság száll ki. Tanítás után hét diákot berendelnek maguk elé vallomásra. A megszeppent tanítványok most már nem hallgatnak. A bizottság megvizsgálta a tanár ellen felhozott vádakat. Hosszabb indoklással summás végzést hozott: ,,... tisztelt Haag Péter tanár úr, mint fellyebb írt okból alkalmatlanná lett tanító ezen oskolai intézet mellől elbocsátassék, azonban egész esztendei fizetése neki meghagyatván." 8 Haag távozása botrányos körülmények között zajlott le. Az iskolai ajtókon, falakon gúnyolódó és fenyegető írásokat hagyott vissza. Sopronba költözött feleségével és négy apró gyermekével. Ott magántanítványokkal foglalkozott. Szeretett volna visszakerülni Lőrincre, kéréssel, fenyegetéssel próbálkozott, de kiújulható betegsége miatt nem merték alkalmazni. Élete végéig nem helyezkedett el, 1863-ban halt meg. Haag sárszentlőrinci utódját, Lehr Andrást nagyon szerette a kis Petrovits Sándor. Később, 1845-ben meglátogatta kedves tanárát. Lehetséges, hogy Sopronban, amikor katonáskodott, Haag Péterrel is találkozott. Második nagy tragédiája volt a szerencsétlen tanárnak, hogy ilyen negatív vonatkozásban kapcsolódott össze neve nagy költőnkével. Egy azonban bizonyos, akár józan vagy háborodott állapotban, de tőle hallott először a gyermek forradalmi kijelentéseket. Az sem elhanyagolandó, hogy amikor Haag azokat tette, akkor volt a felvidéki koleralázadás, melynek híre hozzá is eljutott. III. PETROVITS SÁNDOR KARÁCSONYI VAKÁCIÓJA 1835-BEN PENCEN Aszódon, ebben a kies fekvésű mezővárosban, ,,hol a Galga andalgással hempelyeg", a XVIII. század elejétől működött egy kisgimnázium, mely az 1830-as évektől Korén István professzor szorgalmas működése nyomán mindjobb hírnévre tett szert. Az iskolában leginkább aszódi iparosok, gazdatisztek, környékbeli evangélikus lelkészek, tanítók gyermekei tanultak, de akadt egy-két távolabbi vidékről származó ifjú is. Azokat rokonoknál, ismerősöknél, tisztes özvegyasszonyoknál szállásolták el a szülők. Csörföly István, a Podmaniczky család penci tiszttartója gyermekeit, Imrét és Tercsit 1826-tól Aszódon iskoláztatta. Előbb az alsófokú elemi osztályokat végezték, külön a fiú- és leányosztályban. Csörföly István kisebbik fia, Lajos 1831-től, pár év múlva pedig húga, Hermin is Aszódon tanul. Lajos egyik osztálytársa Dlhányi Zsigmond 1833-tól, négy éven keresztül Pencen élt özvegy édesanyja elhunytáig. Édesapja Csőváron volt evangélikus lelkész 1803-tól haláláig. 1 А П. grammatista osztályba beiratkozva 1835 szeptemberében új évfolyamtárssal, Petrovits István szabadszállási mészáros Sándor fiával ismerkednek meg, aki Sárszentlőrinc után két évig a pesti evangélikus és piarista gimnázium tanulója volt. Atyja német szót tanulni adta Pestre, de gyenge tanulmányi eredményei miatt jobbnak látszott a nagyváros idegen környezetéből ismét a meghittebb vidéki iskolába adni. Ilyennek ismerte atyja pátriáját, Aszódot. Egy kelmefestő özvegye, Neumann Frigyesné fogadta házába kosztra és szállásra. Együtt lakik Sárkány Samuval; három esztendeje Sárszentlőrincen Németh Ferenc tanítónál is lakótársa volt néhány hónapig. Petrovits Sándor baráti köre hamarosan kialakul. A penci fiúk Csörföly és Dlhányi szeretetükbe fogadják. Hozzájuk csatlakozik a két Jakubovics testvér: János és Mihály. Édesapjuk tanítóból lett evangélikus lelkész, ebben az időben Cinkotán működött. Baráti