Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

3 Friss Újság XXXIV. évf. 5. sz. 1929.

1. 6. : Petőfi Sándor unokaöccse a 101 éves 48-as honvéd nyomorral küzd a sashalmi Ehman telepen. 4 Bács-Kiskun megyei Levéltár Kecskemét, Schifferdecker—Hajósi Notationes Variae. 5 Leveleik a szerző Petőfi-gyűjteményében. Falumúzeum Penc. Adattár. 6 Hrusz Sándor levelei a szerző Petőfi-gyűjteményében. Adományából az I. Lipót által adományozott armalis fotókópiája. Hrusz Sándor 1975. VII. 10-én közölte levelében, hogy Pastinszky Miklós műgyűjtőtől vétel útján jutott I. Lipót 1659-ben adományozott armalisához, melyet Hrus más néven Uyheli Miklós és felesége Huszkay Anna, tovább Hrus János nevű unokatestvére (más néven Gombik) kapott. Az armalisban adományozottak nem kapcsolhatók Hrusz Sándor elődeihez. Dédatyja Sámuel 1810—12 között Apostagon lakott. Nagyatjya Nemes Hrusz János 1847. okt. 15-én kapott Úti levelet Domonyban Mártonffy Ignác Pest vm. szolgabírájától; később Pesten, Szegeden, ismét Pesten kocsmáros. Atyja Pesten pincér, ő maga pedig szövetkezeti ellenőr volt. 7 Hrusz Sámuel másik fia Nemes Hrusz József 1844-ben Ikladon mészáros és kocsmáros. (Ráday család levéltára. Általános gazdasági iratok. Ikladi gazdaságnak 1846-ki Naplója.) Ráday Gedeon földesúr kasznárja hamis számolással vádolva megveri. Emiatt panaszt tesz Pest vármegyénél, s kéri Mihalik kasznár perbehívását. (Pest vm. közgy. jkv. 1844—3929., 1844—5989.) Leszármazói Hévízen laktak. A másik Nemes Hrusz Sámuel csizmadia, Pécelen lakik, 1818-ban megkárosítják. Pest vm-hez fordul panaszával. 1820-ban Pest vm. nemesi összeírásában szerepel. (Pest megyei Levéltár, С С VI. 16-c.) 8 Pesti szlovák evang. egyház akv. 152