Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

don született. Fiatalabb éveiről semmi adattal nem rendelkezünk, csupán annyit tudunk, hogy atyjának segédkezett a mészárosságban. 1830-ban tűnik fel neve Kecskeméten, házasságot köt Galocsik Éva Trencsén megyéből származó hajadonnal. Egyik tanújuk éppen Hábel József, egykori székállója Petrovits Istvánnak. Ez a tény is valószínűsíti, hogy még a mészárosságban dolgozik. Ebben az esztendőben anyakönyvezték Károly nevű gyermekük születését, Zsuzsanna nevű lányukét pedig 1834-ben.

1 Petrovits Mihály nevét a Kecskemét város belterületét lakók között nem találjuk az adóösszeírásokban. Egy későbbi bejegyzés szerint „kertész ' ', ami bizonyítja, hogy Kecskemét tanyavilágában lakott. Ez adja magyarázatát a fentieknek. Kecskemét jobb módú gazdái a várostól többórányira távol lévő birtokaira épületeket, tanyalakot építettek. Azok vigyázására „kertészt" alkalmaztak, akinek feladata a gazdálkodás, jószág ellenőrzése volt. Később Petrovits Mihály 1839/40-ben Szabadszálláson, testvére István malomházában „lakó betyár", ami nincstelenségére utal.

2 Utána ismét visszaköltözött régebbi kecskeméti helyére. Hányattatására magyarázatot adhat beteges állapota. 1847-ben itt temeti feleségét, négy hónappal később 9 éves Erzsébet lányát. 1848. március 21-én maga Petrovits Mihály is elhunyt tüdővészben.

3 A tüdőbajra hajlandóság talán már itt jelentkezik a Petrovits családban, mely Petőfi és fia, Zoltán betegségének eredője lehetett. Petrovits Mihály egyetlen fia Károly 1864-ben Pesten háziszolga, 33 éves korában, elég későn, házasságot köt Miskolczy Máriával.

4 Felesége halála után másodszor is megnősül, elveszi Vulajer Klárát.

5 Ekkor már hivatalszolga a Nyugati vaspályánál. Felvette a Petőfi nevet, mellyel bizonyítani kívánta a költővel egy törzsből származását. Valószínűleg ennek révén jutott az újabb álláshoz is. Petőfi Istvánnal szorosabb kapcsolatára pedig annak testamentuma utal. Vagyonáról úgy rendelkezett, hogy abból örököljön „nevezetesen" Petőfi Károly (ki) jelenben Pesten lakik, Hruz Zsuzsanna férjezett Navratilné jelenben Rákoskeresztúron lakik, Javornik Zsuzsanna hajadon szintén Rákoskeresztúron lakik." Petőfi Károly 1887. május 3-án elhunyt szívszélhűdésben, akárcsak nagybátyja. Az utolsó Petrovits-sarj 57 éves korában távozott az élők sorából. A halálát követő napon temette Korbély Géza segédlelkész.

6 XII. Egy törzsből származók és névrokonok A híres emberekhez tartozás, legyen az kegyeletből vagy hiúságból fakadó, mindig vonzó törekvés volt. Petőfi családjához fűződő rokonságot az elmúlt évszázad alatt sokan próbálták bizonyítani, ezzel nemcsak megbecsülést kívántak szerezni nevüknek, hanem olyanok is akadtak, akik anyagi hasznot reméltek belőle. Egyesek évtizedeken keresztül kutatták a két családdal való rokoni kapcsolatukat. Törekvésük sikertelen volt. Néha képtelen állítással találkozunk a sajtóban, amikor Petőfi családjából felbukkan egy-egy „rokon". Ilyet idézhetünk a Somogyi Néplap 1974-ben megjelent cikkéből.

1 A mohácsi honismereti kör tagjai tudomást szerezve a költő helyi hozzátartozóiról, földerítették és ,,tisztázták"(!) a rokoni kapcsolatot. „Megvizgálták a Pusztafödémesen élt Petrovics ősöknek II. Lipót által 1781-ben adományozott nemesi levelet. A Petrovics ősöknek három fia volt, István, Kázmér és János. A XIX. század elején szétszéledt a család. A nyughatatlan természetű [!?] István elkerült Aszódra, majd 1823-ban Kiskőrösön fia született, Sándor a költő,... János Negyedre költözött, utódai 1948-ban települtek Baranya megyébe... Petrovics Lajos nyugdíjas szövetkezeti tag dédunokája annak a Petrovics Jánosnak, aki testvére volt Petőfi dédapjának." Befejezésül megerősíti a közlő: „A bólyi Petrovics család az egyetlen ismert, vér szerinti rokoni ága Petőfi dédapjának."