Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

hogy a Fazekas utcában, a 125. népsorszámú ház a Hajdú család tulajdonában volt 1892-ig, onnan költöztek az Iskola utcába.

7 Petőfi a Hajdú-házban szülei meglátogatásakor tartózkodhatott, tehát az ő lakásuk is ott volt. (Az egykori, udvarra nyíló féltetős albérleti lakások ma is megvannak.) Másképpen nem lehet elképzelni, hogy Petőfi szüleitől történt elbúcsúzása után, sietős útjában is illendőnek tartja, hogy egy pillanatra beszóljon a házigazda családjához. Amikor az 1880-as években Vácott új utcaneveket adtak, még élt Hajdú József; családja és a környék lakói nyilván emlékeztek Petőfi szüleinek Fazekas utcai tartózkodására, ezt az emléket a költő halála után negyven éven át őrizték; s azért kapta az utca a Petőfi nevet. A költő ekkori látogatása 1847 nyarára tehető. Harmadik lakásuk Paradicsom utcában volt 1848-ban, ahonnan a költő, nősülése után, 1848 májusában magához vette szüleit, a Dohány utcai lakásba, Jókai megürült szobájába. Weisz György mészáros 1848. nov. 18-án 48 éves korában váratlanul elhunyt. Kamara János Piac téri házából temették. Özvegye is visszaköltözött Pestre. Pestre költözésük után alig egy évvel később a Deák téri evang. egyház halotti anyakönyvébe került a két öregszülő neve: 1849. márc. 21. (23.) Petőfi István Nógrád megyei születésű feleséges mészáros 58 éves typhus. — Néhány lappal odább: Május 17. (18) özvegy Petőfi született Hruz Mária Turóc megyei születésű 58 éves epekór. Pest.

8 A temetés után írja fiuk, a költő: Láttam jó atyámat ... vagy csak a koporsóját, Annak sem látszott ki csak az egyik széle, Ezt is akkor láttam kinn a temetőben, Mikor jó anyámat tettük le melléje. X. Petőfi István testamentuma Hazánkban, a XVIII. században virágzó iparág a csapóság. Népünk egyik kedvelt viselete a szűr volt. Csapók dolgozták fel a gyapjút, szűcsök készítik belőle a szűrt. Leghíresebb csapók az Alföldön, Debrecenben, Dunántúlon pedig Tatán, Veszprémben, Fehérváron és Várpalotán dolgoztak. Ott telepedtek meg, ahol elegendő víz hajthatta kallómalmaikat. Várpalotán már 1975-ben a 113 céhbeli iparos közül 42 a csapó.

1 Ekkor nősül Schifferdecker Jakab csapó; fia és egyik unokája is követi mesterségében.

2 Az egyik unoka a tanítói pályát választja, Petőfi első tanítója Kecskeméten. Amikor megválik állásától, újabb kereseti forrás után néz. Kevesebb fáradsággal, mint a tanítás és kántori szolgálat, nagyobb jövedelemre tett szert. Várpalotára költözve, régi összeköttetései révén, a bugaci pusztán juhnyájakat tartó uraságoktól összevásárolt gyapjút eladta a várpalotai csapóknak. Bérelt csárdát, kocsmát, közben Kecskeméttel is fenntartotta kapcsolatát. Egyetlen lányát, Terézt, volt tanítványa Gömöry János vette feleségül. Petőfi István, a költő öccse Schifferdecker biztatására ment Várpalotára mészárossegédnek. István gyermekkora óta ismerhette Sándor egykori tanítóját. Atyja vásárolt is tőle bort, 1834/35. évi feljegyzésében olvashatjuk: ,,Petrovits 2 akó bor."

3 Hajósi (a Schifferdecker név magyarosítása) és Petőfi István barátságát bizonyítja az a kétsoros vers, melyet 1848. szept. 15-én Ókéren, a táborban a szabadságharc katonájának beállt önkéntes írt: Emléksorok Hajósi Dániel barátomnak.

4 Hogyha szívem bús csolnaka elmerül a vészben Széttört részeiből tartsd meg e kis darabot. 142