Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

A régebbi Petőfi-irodalom úgy tudta, hogy Hruz György öregsége miatt távozott Maglódról. Abban az időben az 59 éves kort megért személy valóban öregnek számított, de Hruz György attól még maradhatott volna, ha másképpen viselkedik. Az állását vesztett exrektor ismét visszatért Csiktarcsára segédtanítónak. Záborszky mellett négy évig, majd Sartory János és Szalay György rektor és nótárius mellett működik.

19 Csiktarcsán temeti feleségét 1825-ben, utána Pestre költözik, s 1833-ban hunyt el.

20 Kollár János lelkész írja róla: „Ez a férfi magas kort élt meg, és életének végén Pesten töltötte, ahol őt lehetőség szerint támogattam. Dalokkal és népmesékkel hálálta meg, amelyekből nagyon sokat tudott. S végül Pesten is temettem el." A KOLLÁR János által gyűjtött dalok 1823-ban megjelentek; a kiadvány két kötetre bővítve 1834—35-ben Narodnie Spiewanky címmel került ki a nyomdából

21 A tehetséges, hányatott életű, jobb sorsra is érdemes Hruz Györgynek, ha az ital nem töri derékba pályafutását, a Petőfi-irodalomban dicséretesebb emléke marad az utókorra. Fia, Sámuel ezen időben távol él tőle, csak idős korában lakott szintén Pesten, s 1845-ben Domonyban hunyt el, s valószínűleg lányánál. Annak férje, Czedler Mihály 1846-ban halt meg.

22 VI. Hruz János vándorútja Necpáltól Cinkotáig Petőfi anyai nagyatyja (1762—1827) 1808 után elhagyta szülőhelyét. A napóleoni háború miatt ment-e tönkre, vagy más ok késztette új megélhetés után nézni, Hruz György tanító hívta-e vagy más rokona, aki ebben az időben szintén Pest körül lakott; nem tudjuk. Feleségének közeli hozzátartozója lehetett Jerabek János, aki 1810-ben Pesten élt. ' Pesten Hruz János is Pesten telepedett meg. Felesége meghalt költözködésük valamelyik állomásán. Mária, a legidősebb lány akkor 19 éves, Maglódra került a „nagybácsihoz". Két húga, Anna és Éva él apjukkal. Ez 1813-ban feleségül veszi BrhelÉva özvegyet; a következő évben, ápr. 16-án megszületik lányuk s Zsuzsanna névre keresztelik, talán az első felesége emlékére.

2 Ecseren Pestről, a legközelebbi faluba, Ecserre költöznek újabb szerencsét próbálni. Eddig is tanult mesterségét folytatta, az anyakönyvi beírás szerint „schuszter", ami nem csupán lábbelifoltozó varga, mint róla olvastuk eddig. Ecseren született fiuk, Ádám.

3 Születését nővére Mária egy papírszeletre jegyezte fel, s imakönyvében őrizte. „Ádám Narodzen beta 1816. Dec. 23." E tépett, megsárgult papírlapocskát, édesanyja írását fia, Petőfi István őrizte meg. Beliczay János hőgyészi evang. prédikátor, 1839-ben nyomatott Keresztyén halotti énekeskönyve lapjai közé tette. A „fekete bőrkötéses" könyvet Hruz Dezsőre hagyta, az pedig belőle Hruz Mária írását a kiskőrösi Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége elnöknőjének, Sárkánynénak adományozta. Hruz Mária tehát tudott írni és olvasni is, természetesen eredeti anyanyelvén, ahogyan a necpáli iskolában tanulta. DIENES András A fiatal Petőfi с munkájában ugyan azt írja, „nem tehető fel, hogy egy hegyi falucskában felnevelkedett szegény szlovák parasztlány a XVIII. század végén iskolákat végzett volna és megtanulja a betűvetést".

4 Dienes nem számolt azzal, hogy Neopálon a XVII. század óta híres gimnázium is működött. Mária Te134