Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

Petrovicz Tamás tíz évig bérli a községi mészárszéket. Mesterlegényt is tartott, ezt bizonyítja a plébános 1774-ben kelt összeírása, melyben Mészáros (azaz Petrovicz) Tamás 32 évesként, felesége Zsuzsanna 20 évesnek, Anna lányuk 4

2 évesnek és György nevű legényük [sodalis] 25 évesnek szerepel. Skolnikovics plébános összeírásában a Rákos-patakon molnáriparosok is Molnár névvel találhatók, szokás szerint foglalkozásukról nevezi őket. A református prédikátor is így írja be a „falu kovácsa" gyermeke keresztelésénél 1778-ban a koma, Mészáros (azaz Petrovicz) Tamás nevét.

5 Petrovicz Tamás megtalálta Csabán számítását, mert kétszer megújította három-három évre kötött szerződését. Bérlete 1783 húsvétján járhatott le. Csabai tartózkodása alatt öt gyermekük született. Ezek közül előttünk csupán kettőnek s csak a nevét ismerte a Petőfi-irodalom. Első gyermekük György, születése után meghalt, Anna 1774-ben, Katalin 1775-ben, Zsuzsanna 1777-ben és Erzsébet 1780-ban született.

6 A rákoscsabai kedvező székbérlet ellenére Petrovicz Tamás utóbb családjával Aszódra költözött, közelebb felesége rokonságához, s nem utolsósorban az evangélikus környezet kedvééit, ahol gyermekeik taníttatása hitük szerint folyhatott. Aszódon A Galga menti gyorsan fejlődő mezővárosban újabb, háromszor három évi székbérlet követheti a csabait. 1786-ban itt születik Mihály fiuk.

7 Lányaik ekkor 10—12 évesek, iskolaköteles korúak. A lányok számára is kötelező iskoláztatást Mária Terézia rendelte el a Ratio Educationisban. Aszódon ebben az időben már több külön preceptor foglalkozott a kisebb tanulókkal. Történetesen éppen Hruz György, Petőfi édesanyjának későbbi nagybátyja működött itt eddig.

8 Petroviczék fenntartják családi kapcsolataikat az aszódi rokonsággal, gyermekeik születésénél komák, később a lányok férjhezmenetelekor házassági tanúk: a Linczeny, Szlezák, Menyes, Vostjar, Szánta családok.

9 Ezen időtől a Petrovicz mellett a Petrovits nevet is megtaláljuk az anyakönyvben, mely később állandósul. Kartalon Petrovits Tamás, valószínűleg kedvező szerződéssel 1789—1794-ig Kartalon bérel mészárszéket. A falu alig néhány évvel megtelepítése után vegyes szlovák—magyar lakosságú. A legtöbb Petőfi-kutató szerint Kartal színtiszta magyar falu volt. Következésképpen az 1791. aug. 15-én itt született István, Petőfi édesapja anyanyelve nem lehetett szlovák.

10 Petrovits István hároméves koráig élt a faluban, itt még nem alakulhatott ki olyan szókincse, melynek alapján, ahogy róla állították: palócos vagy „felföldies" kiejtéssel beszélt volna később, évtizedek múlva. Fontosabb e szempontból, hogy utána 4—10 éves korában a magyar nyelvű Valkón laktak, azt követően azonban a szlovák nyelvű Tótgyörkön és Domonyban nevelődött.

11 Valkón A falu földesura a XVII. századtól a dúsgazdag Esterházy család. Lakossága anyanyelve magyar, vallása róm. katolikus. 1744-ben 66 családja a század végére megháromszorozódik. Minden harmadikra jut egy igásállat, s minden tizedikre egy tehén. A falunak téglavetője, vízimalma, kocsmája és mészárszéke volt már a XVIII. század elejétől.

12 Az uraság mészárszékét 12 Rh.ft-ért bérelte a földesúrtól a község, annak albérlője az 1770-es évek közepétől Petrovits Tamás sógora, Janovics János, annak felesége Salkovics Katalin.

13 Janovics János mészáros 1783-ban elköltözött Valkóról s 1797-ben feltűnik Mezőberény127