Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Jakus Lajos: Petőfi családja

vizsgálják a jobbágyok magvető területeit. Hrusz Mihály és Jónás egész telkes, vetése három nyomásban 12 köböl, ennek harmadát teljesítette, vetett 4 köbölt. Terméketlen földbe pedig belevethető 6 köböl. Hrusz Sámuel egész telkes, vetése 12 köböl, harmadát teljesítette, vetett 4 köbölt. Terméketlen földbe vethető 6 köböl, harmadát teljesítette 2 köbölt. Mindnyájan tehát hármas forgót használtak. Itt találjuk először Liesnó mellett Kelemenfalva nevét. Új település zsellérekkel, a szomszédos Liesnóról müvelik kezdetben Hrusz János és Jónás.

5 1696-ban Hrusz György és János már Kelemenfalván lakik, 1709-ben itt elpusztult (déserta) telket is művelnek.

6 Ettől az időtől kezdve csak a Kelemenfalván élt Hrusz György zsellér életútját követjük. 1715-ben vetése 6 V

2

, 1720-ban 8 pozsonyi mérő, szénakaszálója egy szekér. 1722-ben is Kelemenfalván lakik, Hrusz Jánossal együtt, akinek 1727-ben már mestersége mészáros, mellékneve [alias] Szirány. 1745-ben Kelemenfalva a Rakovszky család tulajdona, egyik zsellére Hrusz György. 1751-ben Hrusz András is.

7 Egy-két éven belül Kelemenfalvárói elvándorol Hrusz György szabó a Turóc megyei Mosóc mezővárosba. Ott köt házasságot 1756-ban Gáspár Anna hajadonnal. 1757. szept. 9-én megszületett első gyermekük, György. Következő évben még Mosócon laktak, akkor Hrusz György házassági tanú egy esküvőn.

8 Turóc megye északi részén, Necpál ezekben az években kezd erőteljesen benépesülni, főképpen evangélikus vallású lakosokkal. Odatelepülésüket vonzotta egyházuk artikuláris jellege, ahol vallásgyakorlatukat szabadon élvezhették. Mosócon viszont ezt még ekkor megtiltotta a Klérus. Necpálon templomot építhettek, középiskolát tarthattak fenn a Révay család támogatásával. Mindezt az 1681. évi Lipót-féle Explanatio biztosította, a soproni országgyűlés eredményeként, mely a Thökölyféle felkelés nyomására azt a Habsburg-uralkodóval engedélyeztette. Ilyen előnyös lehetőség nyomán Necpálra költözött Liesnóról Hrusz Mihály, 1760-ban gyermekei már ott születtek. Őt követi Mosóéról Hrusz György. Necpálon születik 1762-ben második gyermekük János, Petőfi anyai nagyapja. Hrusz György itt szabómestersége mellett később, 1782/83-ban urasági szerződéses bormérő-educillátor conventionatus.

9 Fia, János is mesterséget tanul, nem az apáét választja, hanem varga (sutor), tehát lábbelikészítő. Csak későbbi időben lett a varga „foltozó". Hrusz János sem csupán mesterségéből élt, hanem atyja helyébe lépett a kocsmárosságban. 1788—1796 között kocsmabérlő (educillator caupo). Már akkor 2 lovat tart, fuvaroz, később gazdálkodik. 1796-tól az összeírásban szerepel saját háza az igásállatokon kívül 1 tehén, 9 3

/

4 hold föld, 1 kaszás rét a gazdasága. Anyagi gyarapodását későbbi összeírások bizonyítják. Felhagy a borméréssel, melyet a helyi uraságtól, a Justh családtól bérelhetett. Az 1800-as évek elejétől állatállománya 2 ökörrel gyarapszik, ami gazdálkodásra utal, összeírnak még 3 sertést, 3 juhot, 1 szolgálót, 1 szolgalányt. Új házat vehetett vagy épített a régi helyett; első osztályúnak minősítették. Bizonyosan borvagy más kereskedéssel foglalkozott, lovait fuvarozásra tartotta.

10 Anyagiakban valószínűleg nősülésével is gyarapodott, 1785-ben elveszi Jerabek Zsuzsannát, régi necpáli család lányát. Sok gyermekük közül hárman maradtak életben: Mária 1791. aug. 26-án, Éva 1795. dec. 6-án és Anna 1804. ápr. 8-án született. Hrusz János neve Necpálon 1808-ban még megtalálható, hadiadót fizet." Ekkor hagyhatta el Necpált; DIENES András egyik odavaló közlője szerint visszatért Mosóéra.

12 Onnan Pestre költözik az 1810-es évek elején. Mások viszont Liesnóról, Kelemenfalváról ismét érkeznek Necpálra és szomszédságában Blatnicára. Pribócra. Blatnicán köt házasságot 1807-ben Fábry Mihály Hrusz Anna liesnói hajadonnal.

13 Blatnica a XVIII. században a Hrusz család nemesi ágának is egyik tartózkodási helye. A II. József-féle engedély után Blatnicán feléledt az evangélikus egyház, első felügyelője (inspector) Hrusz Mihály, 1796-ban temetik; 78 évet élt.

14 Ez a család is szerteágazó, Laszkáron, Pribócon is laktak, később elkerültek az Alföldre. Tanulmányunk befejező ré125