Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

Dombay Sándor nem állt anyagilag olyan rosszul, hogy ne tudta volna segíteni nagy atyját. Bogdányban legalább fél hajómalma lehetett, mert amikor a váci molnárcéh 1722-ben megkapta privilégiumát, Dombay Sándor is „bevétetődött vidéki malmosgazdának s fizetett érte 7 ft. 50 dénárt".

214 Nagybátyja halála után pedig Vácra költözik, 1779-ben apja nyomdokába lépve először a város aljegyzője lesz, majd 1784-től városbíró, az 1790-es években pedig polgármester. A város vezetője, nevét beírja történetébe. 1799-ben megválik a tanácstól, az uraságnál vállal számvevőséget. Fiatalon elhunyt, 1803-ban felesége özvegy. VII. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS VÁCON A XVII. SZÁZADBAN A bekötött szemű Justitia kezében mérleg és kard a váci városháza homlokzatán A város lakossága a XVI. században befogadja a reformáció tanítását, 12 szenátora egyben az egyház presbitériumát is alkotja. ítélkezésükben azonos elveket vallanak az egyház tanításával. A világi törvényeket megszegők templomban a hívek színe előtt vezekelnek. Házassági pörökben azonban nem helyben, hanem az egyházkerületi zsinaton döntenek. Kanizsai Pálfy János dunántúli református püspök 1628-ban, zsinaton tárgyalt házasság ügyben felszólítja a görzsönyi Pető Sebestyént, kinek felesége Sági Istvánnal elszökött: „menjen Vácra (a püspök) levelével, tudakozza feleségét, ha megtalálja, megfogassa, hozzon onnan levelet a prédikátortól a következő zsinatra".

215 Világi Törvényszék ítélkezett az egymással civakodók felett. „Tordán a jobbágyok között két ellenkező ember vagyon, egymással régtül fogva ellenkeznek" — írja Vörösmarty Mátyás deák. Beszámol arról, hogy többször békítették őket, végül törvény elé kerültek. „A Törvényen sok felől való atyafiak voltak mint falukról és városokrul, a Palánkbul is innen", vagyis Vác végvárából. Ä „Törvény" úgy találta, hogy büntetni kell őket, a! békességnek felbontója száz forintot fizessen. Ennek harminchárma az uraságé, másik harmad az ispáné, hárma a törvénytevőké legyen.

216 Vácott 1612-től találkozunk Pest vármegye esküdtjeinek nevével. Itt él a városban Varga János és Fráter Péter juratus assessor. Részt vesznek határkiigazítási perekben, jobbágyoktól tanúvallomásokat foglalnak írásba, is küldik meg döntésre a vármegyéhez. A török megszállás alatt 1620-tól ugyanúgy működnek tovább, szinte tudomásul sem véve a rendszerváltozást.

217 Földesúri birtokperben a vármegye törvényt tart a Vác melletti Rád tulajdonjogáról. Ezen váci, szécsényi lovashadnagyok, gyalogvajdák, katonák képviselik a vitézlő rendet, részt vesz hat váci esküdtbíró, a környékbeni hat faluból 1—3 jobbágy, s bizonyságot tesznek. így születik meg a vármegyei, végül a nádori döntés, mely igazságot szolgáltat a vitás birtokról.

218 1615-ben török vádaskodik, hogy a váci várat a zsitvatoroki béke ellenére a mieink megnagyobbították. Ennek ellenkezőjére nemcsak a katonák tesznek bizonyságot, hanem a város vezetőd: Borbély Mihály váci főbíró, Borbély György, Bak György, Ferencz Pál, Nagy Boldizsár, Horty Mátyás, Botos András, Máté Deák, Bak Lukáts, Zeőts Ferenc, Nagy György, Fráter Péter, Madarász János is vallják: „Hogy teöreök ideiben az Váci palánk sokai nagyob 45