Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

IX. ÉLETKÉPEK A XVII—XVIII. SZÁZADI MŰVELŐDÉSRŐL Református kollégium Vácon A váci református kollégium létezéséről nemcsak századokon át fennmaradt hagyományok szólnak, hanem egykorú tudósítások is igazolják működését. A reformáció szellemében tanított, hasonlóan Cegléd, Kecskemét iskolájához. A tizenötéves háború alatt elpusztul, de Bocskai váci tartózkodása alatt, 1605-ben ismét gondoskodott felállításáról. A város török uralom alá kerülése után, 1625-ben megszűnt, amikor Wallenstein zsoldosai a városba betörnek, s a kollégiumot is kirabolják.

252 Az iskola tanítványai és tanárai Kecskemétre és Ceglédre menekültek. A kollégium egyetlen rektorának a nevét sem ismertük eddig, azonban egyiknek valószínű nyomára bukkantunk. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtára őriz egy görög—latin szótárt, melyet bejegyzése szerint Tolnai Rasoris (Borbély) István vásárolt 1596-ban 3 Ft-ért; Literati Veresmarty Istvánnal együtt tanít a kollégiumban. A tizenötéves háború alatt Búzás Mihály rektor, tanítványai többségével, Kecskemétre távozik. Tolna 1602-ben újabb háborús csapások következtében elnéptelenedik, csak lassan települ újjá. Az iskola is feléled, első rektora a visszatért Vörösmarty István, Tolna lelkésze pedig 1607-től Rasoris István.

253 Vörösmarty 1608-ban tőle vásárolja meg 4 Ft-ért a görög—latin szótárt. A könyv fedlapjának belső oldalán olvasható hatsoros elmefuttatás a görög és latin nyelv ismeretének fontosságáról. Alatta „S. W. 1612. 24. Novembr." monogram és dátum, mely igazolja, hogy a szótár ezen időben még Vörösmarty tulajdonában volt. Két év múlva viszont Beniczky Ferenc váci főkapitány tőle megvette vagy ajándékba kapta. Nevezett ezen év nyarán került a vár élére.

254 Feltételezésünk szerint Vörösmarty már 1612-ben a váci református kollégium rektora lehetett, idejövetelét a tolnai iskola egykori tanítványa, Foktövi János esperes szorgalmazhatta. Az iskolának szüksége volt képzett vezetőre, felvirágzása Bocskai támogatása nyomán hamarabb végbement, mint a tolnai iskoláé. Tanítványai közül ebben az időben többen keresik fel a külföldi akadémiákat. Talán összefüggés lehetett Vörösmarty rektor váci tartózkodása és Vörösmarty Mátyás deák 1612-ben Vácra kerülése között. A pozsonyi kamara elnöke, Pethe László kéri Dóczy István váci kapitányt, hogy valami jóval lenne neki, biztosítana számára keresetet. Dóczy csak annyit tud a török rabságból szabadult Vörösmartyért tenni, hogy ajánlja harminoadosnalk vagy a szigetségi ispánság elnyerésére: „mely azonban igen kevés. A harmincadban pedig gondolom szolgálni is tudna, bizony dolog igen szegín ember..." Bizodalmát a pozsonyi kamara elnökébe veti.

255 Vörösmarty Mátyás deák meghallgatásra találva, a szentendrei és ráckevei szigetség ispánságát kapta meg a kamarától.

256 Fia, György szintén tiszttartó a kamara alkalmazásában. Az antitrinitáriusokkal hitvitázó híres református püspök, Veresmarty Illés három ismert nevű fia közül az egyik volt István.

257 Nagybátyja lehetett a váci szigetségi ispánságot elnyerő Vörösmarty Mátyás deák, idős korára utal a pozsonyi kamara elnökének egyik levele, melyben megrója, amiért romlott, sózott vizát küldött fel nekik: „The ros(s)z ember Mátyás Deák, nem hittük volna az te Vénsógedhez, hogy neked kárvallásodra és nekünk gyalázatunkra illen dögött hozz fel."

258 56