Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Bevezető

BEVEZETŐ Mint minden tudomány, így a történeti muzeológia is megújul időnként. Ennek lehetünk tanúi az elmúlt esztendőkben és ennek bizonysága kíván lenni ez a kötet is. A legújabbkori történeti kutatások, munkásmozgalmi vizsgálódások (levetkőzve külsőleges formaságaikat), az élet egészébe ágyazottan, új szempontok szerint közelítenek a múló idő sajátos jelenségeinek, az általánosnak, a közösnek, a jellemzőnek megragadására. Nem az egyedit, a különöset, hanem azt kutatják, ami a tömeget (avagy ezen belül egyes csoportokat) jellemzi, azt, ami közízlést hordoz és korjelzővé válik, vagy vált. Ennek a történeti munkának egyik legsikeresebb akciója a muzeológiában az életmódkutatás. Tulajdonképpen a néprajzi módszerek átvételéről, megújításáról, megreformálásáról és a népesség minden rétegére, egészére történő kiterjesztéséről van szó e munkálatok keretein belül. A néprajzzal ellentétben nem elsősorban a tárgyak felsorakoztatásával, hanem a környezet és az élet jellemzőinek megragadásával, az általános és a jellemző kiemelésével, azok bonyolult kapcsolatrendszerével ír újszerű történelmet az életmódkutatás, amelynek középpontjában mindig az embert kell keresnünk. A kutatás forrásai levéltárak, korábbi munkák leszűrhető tanulságai és kis mértékben a visszaemlékezések. A történeti életmódkutatás — a szociológiát ide nem sorolva — a hetvenes években éledő nosztalgiahullámmal indul. Az országban számtalan helyen, így a szentendrei Művésztelepi Galériában is nagyapáink korát idéző tárgyegyüttesek, enteriőrök mutatták be az egykor volt életet. Majd fokozatosan visszafelé haladva az időben — a levéltári anyag eddig kellően figyelemre nem 'méltatott kutatása és feldolgozó értékelése került történészeink figyelmének középpontjába. Nem Takáts Sándor-megírta regényes kuriózumok, hanem korszerű történetszemlélettel értékelt, számításokkal alátámasztott mérlegelések élesztik fel a múltat. Az alig tízéves, járatlan útra figyelve, várakozással teli reménnyel adjuk közre Pest megye történész muzeológusainak jelen (kiadványsorozatunkban immáron harmadik) kötetét. A kiadványban szereplő 11 szerző mindegyike a működési helyének egy-egy korai korszakát vette vizsgálat alá. A legkorábbi adatok a török alól éppen csak felszabadult népesség életkörülményeit idézik, a legkésőbbi témakörök pedig a felszabadulás időszakáig kísérik figyelemmel egy-egy réteg jellemzőit. Bízunk abban, hogy ez az úttörő vállalkozás a megjelenés puszta tényén túl is hatni fog tudományszakunkra, megállapításai pedig teljesebbé teszik a még nagyon sok kutatást kívánó megyetörténetet. A Szerkesztő 5