Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

Önbíráskodás széklábakkal Az Aranyhordó vendéglőben 1753-ban diákok „maguk vigasságára muzsikásokat hivatván táncoltak. Betévedvén oda imészároslegények, szabadságot kértek, hogy ők is táncolhassanak." A diákok később azt állítják, hogy megengedték nekik, de a mészároslegények ezt tagadták. Szóváltással indul, verekedéssel folytatódik a vita, melynek kezdését egymásra fogják. A legények állítása szerint egyik diák nagy hasábfát vitt be, azzal kezdte őket ütlegelni. A diákok tanúvallomása mást mond: „...a mészárosok becsukván az ajtót és a székekből kitörvén a lábakat, rútul megverték őket". Az alábbi történet hasonló. A német molnárok kedélyes hangulatban mulattak 1769. év egyik napján a túlsó révkocsmában, a másikban magyar molnárok táncoltak. Czinkán Péter váci polgár katonafia mindkét helyet fölkeresi. Egyik kapatos magyar molnár beleköt, a többi is rátámad. Valaimélyik korsóval fejbe üti. A katona kardjával visszaadja a kölcsönt. Ismét kitört széklábak bizonyulnak hathatós ütlegnek, mellyel félholtra verik a katonát, holott nem ő kezdte a kötekedést.

224 Devernálás és ájtatosság szomszédsága Amikor az Irgalmas rendnek 1780-ban kápolnát szándékoznak építeni a városháza szomszédságában, ennek a tanács ellentmond, imivei alattuk volt a városi kocsma, „... holott sokszor devernálások és mindenféle mocskos beszédek elől adatván magokat, melyek a templomban ájtatoskodóknak nem kevés botránkozásukra lennének". így azt tanácsolják az Atyáknak, hogy a szomszédba más helységet, a kápolnát pedig távolabb tennék. A szerzet azonban ragaszkodik a helyhez, de ígéri, hogy a város fala mellett tűzfalat épít. Lehet tehát egymás mellett kápolna és kocsma, csak ne hallják egymást az ájtatoskodók és devernálók, egyik sem zavarja a másikat, elkerülhető a panasz és büntetés, így oldják meg a gordiuszi csomót.

225 Csintalanságok a fonókban A fonóházak sok panaszra adtak alkalmat a fiatalokra, ezért 1768-ban, a tisztújító ülésre a község részéről beadott indítványok között szerepel betiltásuk „az ott történni szokott rosszak miatt". A tanács hat év múlva intézkedik betiltásukról, az alábbi indoklással: „Miért a fonó házakhoz sokféle gyűlvész paraszt ifjúság tsupán a leányoknak kedvekért összeszoktak gyűlni, s ott különféle rosszaságokat elkövetni, avagy azoknak elkövetésére kis alkalmatosságot kapni, hogy mind ezek eltávoztassanak, azon fonóházak, akárhol vannak, bátor a városon, ez mai napságtul fogvást, simpliciter nemcsak aibrogáltatni, sőt el is fognak tiltatni." Az ott megtörtént komiszságra hoznak ítéletet a bölcs tanácstagok. Gillányi Mátyás nem engedte magát „kutya szokás szerint megkeresztelni" egyik legénytől, civakodás közben lajbiját elszakította. A komiszságot elkövető büntetést érdemelt volna, azonban ez egyszer atyjának közbevetésére és kértére „ ... az elszakasztott laibli bonificatioia convucaltatott", vagyis meg kellett javíttatni. 47 1