Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Farkas Péter: Diákéletmód Nagykőrösön a kiegyezés előtt

tása. Ezt az ideológiát később erkölcsi elvek és a kényszerű elkülönülés elve váltotta fel. Mégpedig pontosan iákkor, amikor a diáklét felnőtt jogú részesedése a társadalom problémáinak megoldásából szükségtelenné vált éppen a felnőt társadalom és ideológiájának megmerevedése miatt. A diákság, mint mindenütt, önkormányzattal rendelkező kisebb icsoportok egysége, ebben a formában nem szolgálhatta tovább a haladást. A diákság már nem egészében és egységében volt haladó, hanem kitermelte a maga haladó csoportjait, az önképzőés olvasóköröket, melyek mindig az egész részeiként jelentkeztek, de ugyanakkor igazolták is azt, hogy az egész függetlensége és egységessége csupán ábránd és nosztalgia. A hagyományok igazi f olytatására 1848-ban nyílt lehetőség, amikor a diákság legalább a Batosburg-elJenesség tekintetében egységesnek, önállónak és .,felnőttnek" mutatkozhatott volna. Nem kétséges, hogy Galgóczy Károly tanár vezetésével nagykőrösi diákok is elindultak a szabadságharcba," de a diákság ezzel nem nyerte vissza korábbi szerepét, sőt minden eddiginél jobban elveszítette az elkülönülésre alapozott státusát, g bebizonyosodott, hogy a protestantizmus vagy a függetlenségi mozgalmak szemszögéből nézve önálló társadalomformáló szerepe a továbbiakban nincsen.

100 A nevelés természetesen a továbbiakban is valláserkölcsi alapon nyugodott, de már valóban neveléssé : a neveletlenek megiregulázásávái vált, s immáron szó sem lehetett a protestantizmus harcosainak, a hliit kegyelmében részesülőknek a neveléséről, csak a fennálló társadalomba beilleszkedők, utánpótlásáról. Végső soron a diákság degradáció jávai kell számolnunk az életmód szempontjából, miközben a tudományos képzést tekintve lemelkedés következett be. Meg kell jegyeznünk, hogy a református iskoláknak, köztük a nagykőrösinek tetemes elmaradást kellett pótolnia. Az, »hogy ez sikerült, tulajdoniképpen az Organisations Entwurf, illetve az abszolutisztikus kormányzás „érdeme", ugyanis az iskolák arra kényszerültek, hogy válasszanak az elpusztulás és a fennmaradás, de immáron a viszonylag korszerű fennmaradás között.

101 A szabadságharc utáni külső kényszer azonban, az oktatás színvonalának emelését tekintve, mindenképpen találkozott a már korábban megmutatkozó belső igénnyel is. Mint már utaltunk rá, a nagykőrösi iskola 1833-tól igyekezett felzárkózni a kor tudományosságához. Ez gyakorlatilag a természettudományok elismerését jelentette, de azt is, hogy változtak az oktatás módszerei, mégpedig azáltal, hogy a tanulásiban mind fontosabb szerepet kezdett kapni a tankönyv.

102 Magától értetődik, hogy a diákoknak korábban is voltak tankönyveik, de az oktatásnak mégis lényeges eleme volt a diktálás, a tanulásnak pedig fontos része a dictamenek készítése. Ezekből a kézzel írt nagykőrösi iskolai jegyzetekből néhány példány megimaradit, s iszövegköztii keltezéseiből tudjuk, hogy a dictamenikészítés folyamatos munkálkodásra késztette a diákokat.

103 A nagykőrösi diákéletmódnak is fontos meghatározója volt a dictamenek készítése. Egyrészt azáltal, hogy e munka tetemes időt töltött ki, másrészt annak révén, hogy a diákot ez a módszer a rektoron, illetve a professzoron keresztül kötötte a világhoz. Ez a viszonylagos bezártság érdekes módon még a tankönyvek használatának korában is megmaradt, hiszen .még sokáig a helyben működő tanárok publikációi foglalták össze a tanulnivalót. Még érdekesebb, hogy a dictamen alkalmazásának módszere is sokáig fennmaradt, s a leghíresebb nagykőrösi dictamenek megszületése éppen Arany Jánosnak köszönhető.

104 Arany jegyzetei minden kétséget kizáróan a fejlődést szolgálták, de azért le kell szögeznünk, hogy maga a módszer inkább hat az életmódra és a 314