Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

rintot fizetnek az uradalomnak. Mojzes Jakab állatállománya ekkor 4 ló, melyeket bőröket szállítva fuvarozásra használhatott.

129 A zsidók ellen Althann püspök a plébános feljelentésére vizsgálatot rendel el 1727-ben, mivel vásár alkalmával az új püspöki kocsmában találkozva vidéki hitsorsosaikkal a városban tiltott vallásos összejövetelt tartottak. Abban az időben Budán 40, Aszódon 10 zsidó család lakott.

130 A vizsgálat alkalmával Matejkovics tiszttartó a pártjukat fogja, tettüket azzal indokolva, hogy „ ... így gyakorlatban békés módon léteztek már három püspök alatt". E három főpap Eszterházy, Kollonich és Leslie lehetett. A tiszttartó súlyos megrovásban részesült engedékenységéért, a zsidókra pedig büntetésül 'kitiltás várt. Márkus Náthán haladékot kért év végéig, amíg új helyet keres magának. A sánta pálinkamérő Ignác már eltávozott. Mojzes Jakab is időhalasztást kér az egyházi bíróság előtti megjelenésre, amíg testvére és sógora hazaérkezik. Ebben az időben tehát öt zsidó család élt Vácon. Űgy látszik végül ügyük kedvezően intéződött el, Berkes nagyprépost hasznosabbnak vélte, ha továbbra megtűrik őket védelmi díj ellenében. Mojzes és családja 1736-ban is Vácon kereskedik, ugyanott Tabánban lakik régi helyén, árendája 100 Ft, Márkus Náthán pedig három esztendeje bérli az urasági pálinkafőzőt évi 200 Ft-ért.

131 A zsidók további terjeszkedésétől Althann Károly elzárkózott, 1754-ben elrendeli kitiltásukat a görögökkel együtt, azonban az utóbbiak maradhattak a Helytartótanács közbelépésére.

132 A váci zsidók ekkor a szomszédos községekbe, Pencre és Kosdra húzódnak. Az előbbi helyen a fellendülő bortermelés nyomán foglalkozást találnak, kocsmát, mészárszéket árendálnak, s bőrökkel kereskednek. Örmények szerencsepróbája Vácott örmény kereskedők is szerettek volna meggyökeresedni Vácott. Ivanovics Bertalan és Ignácz István örmények 1742-ben három évre közösen bérbe veszik a város egyik boltját. Morlin János kereskedő kölcsön ad nekik portékát. Hiteleznék nekik a szentendrei és budai rácok, azonban adósságukat egyiknek sem tudva visszafizetni, vállalkozásukba belebukva eltávoztak a városból.

133 Az egyik örményt 1742-ben a városból eltanácsolták, mivel Fodor Antal házában kávéfőzdét nyitott és nem tetszett a város vezetőinek, „ . . . hogy sok idegen emberek tartoznak nála, melyek által a város megkárosodhatnék jövendőben". A szűkszavú fogalmazásból nem tűnik ki, hogy abban a kávéházban szerencsejáték folyt-e. Mindenesetre a kocsmákon, vendéglőkön kívül ez volt az első szórakozóhely Vácon, melyet öt év múlva követett két másik. 1747-ben a két kávéfőzőnek meghagyják: „ .. . szabad legyen mindkettőjüknek rozsólist és kávét, de nem pálinkát, égetett bort vagy akovitát árulni".

134 Görögök uralják a század végéig Vác kereskedelmét Hazánkban már a XVII. században szabadon kereskedtek a „görög" kereskedők, a török birodalom alattvalói. A XVIII. században már a „rácok" vetélytársai a gabona, bőr nagybani felvásárlásában. Kereskedőtársaságokba tömörülve, együttesen igen nagy tőkével rendelkeznek. Délről érkezve, Pest megyé27