Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

A fent közölt árakat és a javadalmakat összehasonlítva mindez nem jelentette azt, hogy a tanító — fizetése alapján — vagyonos embernek számított, de az is bizonyos, hogy a falusi lakosság átlagos életszínvonalához képest helyzete lényegesen jobb volt. A falu „nadrágos" embereihez tartozott végzettsége, ám anyagi helyzete alapján még akkor is, ha ebben a sorban nem az elsők között foglalt helyet. A következőkben a Galga menti evangélikus iskolák tanítóinak a javadalmazását mutatjuk be. Az adatokat az 1840. és az 1880. évi canonica visitatiókból merítettük. Az iratok magyar, latin, német és szlovák nyelven készültek. Nem a szó szerinti fordítást adjuk, hanem csak a megértéshez szükséges lényeges adatokat. Az egy-két helyen előforduló és nem tisztázható kisebb jövedelmeket elhagytuk.

110 Ácsa Iskolázatlan gyermekért a közös kasszából 25 Orgonáért (feltehetően a karbantartásért) a község fizet 5 A méltányolt funkciókért br. Prónay László 12 Iskolai föld mindegyik (feltehetően kettő) 6 kilás, amelyet az egyház műveltet meg. Kukoricaföld, kenderföld, káposztaföld. Offertóriumból a kijelölt ünnepeken és harmadik napokon. Urvacsorákból harmadpénz. Háromkirálykor koUedából, úgyszintén a kiemelt ünnepeken és búcsúkor harmadpénz. 6 szekér fa, amihez az iskolás gyerekek naponként hoznak. A meghonosodott kolledából és minden tized szőlőből kolleda. Lenföld, amit az egyház művel meg. Kert. Ad a falu két köböl tiszta búzát, vagy helyette három köböl rozsot (ostyasütéshez!). Karácsonyra és újévre megvendégelni valót. Egy kicsit bonyolultabb a fenti díjtáblázat, mint a r. k. tanítóknál tapasztaltuk, ám nem megfejthetetlen, az egyes tételek az evangélikus egyházak rendjéhez kötődnek. A díjlevél első részében felsoroltak közérthetőek. Az offertórium, vagyis felajánlás (más helyen perselypénzként is szerepel), amit elsősorban a sátoros ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd) alkalmával, valamint templomszentelés évfordulóján adtak össze a hívek. Az úrvacsorák alkalmával (más esetben gyónáspénznek is nevezték, bár nincsen köze a római katolikus fülbe gyónáshoz) kitett tányérba, kosárba gyűjtötték össze a hívek adományát (általában pénzt). Az így begyült adományok Уз-а a tanítóé, 2

/з-а a lelkészé. Volt olyan hely, ahol a tanító egyes ajándékból csak Ve részt kapott. A kolleda (összehordás, összegyűjtés), a vízkereszti (háromkirályi) kolleda már jelentős téted. Ugyanis ekkor hordták össze az előző évről elmaradt hozzájárulásokat a hívek. Ez a jövedelemnek kb. 10%-át is jelenthette.

111 A szőlőből származó kolleda menynyisége itt 'ismeretlen, más községeknél ezt pontosan rögzítik. Több iskolában az a gyakorlat alakult ki, hogy télen a gyermekek 1—1 hasáb fát vittek magukkal az iskola fűtésére. 276