Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Asztalos István: Oskolatanítók a Galga mentén

nemesek, 1782-ben II. Józseftől bárói rangot kaptak. Araiak a magyar köznemesi sorból felemelkedő protestáns arisztokráciának a képviselői, akik a XVIII. század első két harmadában folyó vallási küzdelmeknek, majd a magyar felvilágosodásnak, végül a reformkornak az élharcosai, a haladás bajnokai (Podmaniczky János 1691—1743, br. Podmaniczky Sándor 1723—1786, br. Podmaniczky József 1756—1823, br. Podmaniczky Károly 1772—1833, és fiai Frigyes 1824—1907, Ármin 1825—1886). A hirdetett elveket valósították meg kicsiben családi bintokuk központjában Aszódon is, ahol grammatikai iskolát (syntaxisig) hoztak létre és tartottak fenn a XVIII. század elejétől kezdve. Az önkényuralom idején pedig éppen a Podmaniczky családnak lehetett köszönni, hogy az algymnasium az Entwurf által támasztott követelményeket teljesíteni tudta. Az evangélikusoknak 1660-ban már tanítójuk volt (Vulpini Mátyás),

15 1694-től folyamatosan betöltötték az állást. A római katolikusoknak a XVIII. század elején volt tanítójuk (Gazsó István — 1704), ám a kuruc mozgalmak idején elmenekült. 1763-tól töltik be ismét, az állást. A bagi anyaegyházhoz tartozott 1872-ig. Az izraelitáknak már a XVIII. században létezett iskolájuk, ám történetéről semmit sem tudunk, a nagy összefoglaló munkák sem említik.

16 A Podmaniczky család házíitanítókat is tartott. Közülük a legnevesebb Hunfalvy Pál. Többen jelentős szerepet játszottak az aszódi evangélikus iskolák életében. Kartal községet 1784-től telepítette újra Grassalkovich II. Antal herceg, római katolikus magyarok és hasonló vallású szlovákok az új lakók, ám a XIX. század közepére ez utóbbiak teljesen elmagyarosodtak. Az egyház Bag fináléja. Tanítóit 1827-től ismerjük, Verség több birtokos nemes tulajdona. A falu lakossága zömmel római katolikus magyar. Pruskai Ferenc licenciátus az első ismert tanító (1702). Bag a XVIII. század közepétől egy századon át a Grasisalkovichok birtoka. Lakói római katolikus magyarok. Záhony István ilicenciátus 1675-től itt élt, minden bizonnyal tanított is. 1702-tőH folyamatosan betöltötték a tanítói állást. Hévizgyörk háromvallású község, Grassalkovich^birtok. A római katolikusoknál működött 1675-ben Nagy Balázs licenciátus, föltehetően tanított is. 1702-től folyamatosan betöltötték az állást. Az egyház Bag filiáléja. Az evangélikusok első ismert tanítója Galli János (1733), Aszód anyaegyházhoz tartoztak. Az önálló és a Galga-vidék egyetlen református gyülekezetének a lelkésze egyben a tanító is 191 l-ig. Debreceni Mihály prédikátor (1652) az első, akiről tudunk Galgahéviz a gróf Esterházy család birtoka. Lakói római katolikus magyarok. Ismerjük Zolnai János licenciátust (1697), áan a tanítói állás folyamatos betöltéséről 1740-től van adatunk. Тита szintén a gróf Esterházy család birtoka. Lakói római katolikus magyarok, 1702-4Ő1 a tanítói állást folyamatosan betöltötték. Boldog Grassalkovich-birtok, majd a koronauradalom része, lakói római katolikus magyarok. Közigazgatásilag Galga mente települései mindig Pest megyéhez, kezdetben a váci alsó, majd a váci és gödöllői járáshoz; a római katolikus egyházak a váci püspökséghez, az iskolák ezen belül a váci és a hatvani kerülethez; az evangélikus egyházak pedig a Bányai Evangélikus Egyházkerülethez, ezen belül a Pest megyei esperességhez, az iskolák az aszódi decanatushoz (iskolakerülethez) tartoztak. 251