Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
sából az is kiderül, hogy egyetlen debreceni tőzsér sem volt közöttük, leginkább a Dunántúlról és Észak-Magyarországból vettek részt: Nagyszombat, Magyaróvár, Pozsony, Győr tőzsérei. 100 A három évvel korábban, 1626-ban a damásdi harmincadon 31 áthajtó tőzsér közül még 16 debreceni. Időközben megváltozott útirányuk. Lengyelországon keresztül Prágába, Lipcsébe, Nürnbergbe hajtották marháikat. A változás oka pedig a királyi udvar intézkedéseiből fakadt. A király, II. Ferdinánd igyekezett megkaparintani a marhakereskedelemből eredő hasznot, nem elégedve meg a harmincadhivatalok által beszedett vámmal. Olasz appaldatoroknak adta a harmincadmentes marhahajtást, korlátlan számban, csak marhánként 2 Ft 30 kr-t kellett befizetni a Hofpfennigamt-Ьа. A király 1622-ben megalakíttatta a Landsverleger Companie-t, mely köteles kölcsönt adni az uralkodónak és a szarvasmarha és nyersbőr eladásából származó tiszta jövedelem Уз-át. így lépett a szabad kereskedés helyébe a monopólium, melynek joga volt a bécsi piacon olcsó áron felvásárolni a marhát, s feláron továbbadni a birodalmi városoknak, melyek csak tőle vásárolhattak, a magyar tőzséreket pedig eltiltották a szabad eladástól, csak a ikereskedőtársaságon keresztül olcsóbban kellett megválni marháiktól, mint amibe nekik került. A század közepére a tehetős magyar tőzsérek elszegényedtek, némelyik koldusbotra jutott. 101 Ârosok a XVII. században így nevezték a XVI— XVII. században az iparcikkekkel kereskedőket. Vácon keresztül, amíg az állandó fahíd megvolt, élénk forgalmat bonyolítottak le az árosok. Nyugatról hozták a boroszlói szövetet, üvegpoharat, vasárut, rövidárut, s vitték ki a bort. 102 Mindez megszűnt a tizenötéves háború után. Csak néha jelent meg Vácon egy-egy áros. Czétényi János harmincados írja. 4 1614-ben: „Két olasz áruló itten, az kik esztendőben néha ha háromszor alá mennek, hoznak avagy küldenek néha nekik circa legfeljebb 25 forint érő .marhát, azt sem merik hír nélkül árulni, hanem azért összesíggel adják el, és aki a marhát meg veszi tőlük, az fűzeti meg ő Fölsige harmincadját. Három görög hozott mostainsággal fel 17 db. fehér bárány bélést." Beniczky főkapitány mindjárt lefoglaltatta katonáinak, harmincadot nem engedett érte fizetni „mivel az itt való Vitézlő nép szüksígere hozták". 103 A kereskedők nem szívesen jöttek Vácra, legyenek akár törökök, olaszok vagy görögök. Czétényi írja: Áros törökök nem .mernek fel járni, mint hogy egy nehany ízben sokakat megh ittatanak az Duna víziben s marháikat el vitték." Egy olasz áros megrablásáról Ъ/íor gentaller Fülöp nógrádi kapitány tudósítja Dóczy István váci kapitányt 1612. május 7-én: „Hanem az elmúlt napokban vertének föl egy Áros olasz szállását Vácott ugyan a váciaik az innend valókból is voltának öten közöttek, az minemő marhát ott predáltanak volt, egymás között elosztották." Katonák voltak, s a főkapitány ígéri, hogy a bujdosásban levő, erdőkben lappangó bűnösöket kézre keríti. 104 A harmincadosoknak sok bajuk volt mindazokkal, akik valami furfanggal el akarták kerülni a vám megfizetését. Czétényi 1614-ben írja: „Egy újvári Szőcs Bálint nevő ember az ő Felsége harmincadjával el ment volt, utána menvén másfél mélföldrül vissza hoztam mind marhástul, az marháknak száma úgy mint fejér bárány bélés tizenöt, fekete kettő firfi embernek való ködmön 22
