Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

vállalkozhattak a munkaigényes szőlőtermelésre. Szőlőbirtokkal 504 család rendelkezett. A SZÖLÖK NAGYSÁG SZERINTI SZÓRÓDÁSA 33. sz. táblázat szőlőterület kh. n.-öl birtokosok száma Nincs sző lő; ie 1 n. -öl — 800 n .-öl 801 n. -öl — 1 kh 1 kh 1 n. -öl — 1 kh 800 n. 1 kh 801 n. -öl — 2 kh 2 kh 1 n. -öl — 3 kh 3 kh 1 n. -öl — 4 kh 4 kh 1 n. -öl — 5 kh 5 kh 1 n. -öl — -öl 132 20,75 216 33,96 127 19,97 63 9,91 29 4,56 37 5,82 20 3,15 6 0,94 6 0,94 összesen : 636 100% A szőlőbirtok növekedésével egyenletesen csökkent a tulajdonosak száma. A sorban egyetlen kivétel van: a 2—3 holdas szőlőterületeknél, amelyek főként a 2—5 holddal rendelkező parasztok birtokában voltak. A birtokkategóriákat és a szőlőterületek kapcsolatát vizsgálva kiderül, hogy az 1 holdnál kisebb birtokosok kivételével a szőlő 90%-nál nagyobb arányban a gazdaság részét képezte. 34. sz. táblázat A SZŐLŐTULAJDONOSOK ELOSZLÁSA AZ EGYES VAGYONI KATEGÓRIÁKBAN területi kategória szőlővel rendelkezők száma % I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. 287 család 70 77 98,72 47 94 27 93,10 36 97,29 19 95 9 90 2 100 504 A szőlőbirtok nagysága és a vagyoni kategória összefüggése egyértelműen azt mutatja, hogy a szőlő elsősorban a törpebirtokosok megélhetésében játszott fontos szerepet. 220