Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

a parasztoknak. E szűk területet nem osztották fel, hanemi községi legelőként kezelték, és egyedi legelői csak egy-két módosabb gazdának voltaik. A panaszti gazdálkodásban ezúttal is fontos szerepet játszott a szőlő, amellyel munkaigényes volta miatt a nagybirtokon kevésbé találkozunk. 18844)en Érden 492 ház volt. A nagybirtokon levő épületek, a parasztok házai, a vasúti őrházaik, községi épületek összesen 65 kh 314 négyszögölt foglaltak el. A hasonlatok közé (705 kh 449 n.-öl) az utalkat, vasutakat, tereket, patalkokat, a Duna medrét, temetőket sorolták. Ide -tartoztak a szérűk, gazdasági udvarok, pincehelyek stb. is. A 4154 parcella adatainak összesítésével 636 paraszti gazdaságot különítettünk el. Az adatokat az azonos vezetéknevek miatt elég nehéz vofljt értékelni, bár teljes azonosság esetén, ha a keresztnevek is egyeztek, az egyes gazdák ragadványnevükkel szerepelnek az összeírásban. E ragadványnév rendszerint őseik mesterségének horvát vagy szlovák elnevezése volt. Házastársak esetén a férj és feleség vagyonát összesítettük, külön kezeltük azonban az özvegyek birtokait, valamint azokét a nagykorú gyermekékét, alkik már rendelkeztek kisebb-nagyobb mezőgazdasági ingatlannal, de még házuk nem volt. A vagyon legtöbbször házból, szántóból, szőlőbői állit, minden más vagyontárgyat (kert, rét, erdő, legelő, nádas) az egyéb kategóriába soroltunk, azok gyér előfordulása miatt. így a vagyon szerkezetét tekintve 9 csoportot különböztetünk meg. 28. sz. táblázat A GAZDÁK VAGYONÁNAK SZERKEZETE 1884-BEN vagyontárgy birtokosok száma % ház 44 6,91 ház, egyéb (kert) 32 5,04 ház, szőlő 120 18,86 ház, szőlő, szántó 32 5,04 ház, szántó 4 0,63 ház, szőlő, egyéb 55 8,64 ház, szántó szőlő, egyéb 92 14,47 ház, szántó, egyéb 8 1,26 ház nélküli 249 39,15 Összesen 636 100% A táblázatból kitűnik, hogy a családok Уз része házat, kertet, szőlőt vásárolt, saját szűk földterületén azonban nem folytathatott érdemi mezőgazdasági tevékenységet, hanem uradalmi bérmunkából, vagy legtöbb esetben fővárosi ipari tevékenységből élt. Másik részük még saját házat sem tudott szerezni, és a felnőtt családtagokhoz hasonlóan más házában élt, saját kis kertjét vagy szőlőjét művelve. Az egyes családokat a birtokukban levő földterület nagysága szerint 8 kategóriába oszthatjuk. A legkisebb területek 1 kh alattiak, a legnagyobb birtokok 100 kh felettiek voltak. A forrás — jelegének megfelelően — a nincsteleneket nem tartalmazza. Ha azonban leszámítjuk a 100—120 felnőtt családtagot, és egy-egy Összeírt gazdasághoz tartozók számát 5 főnék (2 felnőtt, 3 gyermek) vesszük, akkor az 1880-ban, a népszámlálásban szereplő 3212 lakosból kb. 2700-at számolhatunk a valamilyen ingatlannal rendelkezők, és kb. öOO^at a 217