Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

24. sz. táblázat A PARASZTBIRTOKOK MŰVELÉSI ÁGAI 1884-BEN művelési ág neve terjedelme k. hold, négyszögöl % — kert 51 kh 1547 1,25 — szőlő 513 kh 1282 12,57 — szántó 3149 kh 1097 77,14 — rét 167 kh 452 4,09 — legelő 19 kh 50 0,47 — erdő 98 kh 185 2,40 — nádas 32 kh 1230 0,78 — épületek területe 41 kh 1321 1,10 — hasonlat 8 kh 401 0,20 Egész terület 4082 kh 1165 n. -öl 100% 25. sz. táblázat ÉRDI KÖZSÉGI BIRTOK MŰVELÉSI ÁGAI 1884-BEN művelési ág neve terjedelme k. hold, négyszögöl % — kert 3 kh 1347 0,48 — szőlő 4 kh 524 0,65 — szántó 70 kh 667 1,29 — rét 14 kh 361 2,26 — legelő 401 kh 189 64,68 — erdő — 484 0,08 — nádas — 227 0,04 — épületek területe — 1274 0,23 — hasonlat 125 kh 847 30,29 Egész terület 620 kh 1120 n.-öl 100% 26. sz. táblázat A HATÁR TERÜLETÉNEK MEGOSZLÁSA A BIRTOKOSOK KÖZÖTT birtokos terület k. hold, négyszögöl % — Wimpffen család — parasztság — Érd község — Állami út, vasút — idegen bérlő 6 792 kh 732 4 082 kh 1165 620 kh 1120 170 kh 760 161 kh 154 57,43 34,61 5,24 1,43 1,29 Egész határ 11 827 kh 731 n.-öl 100% Az összeállításból látszik, ihogy a XIX. század imásodilk fölében a nagybirtok az érdijhatár jelentős részén megmaradt, és a parasztok a szabad bíktokforgalom ellenére alig tudtak több földet szerezni, minit amennyi a jobbágyfelszabadításkor tulajdonukban volt. A művelési ágaik vizsgálatából kitűnik, menynyire imás volt a nagybirtok és a parasztság gazdálkodása. A község lakosai igyekeztek szántóföldi termeléssel intenzíven hasznosítani a területeket, míg a 215