Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS 22. sz. táblázat 1880 magyar 953 29,67% német 792 24,69 szlovák 158 4,89 szerb, horvát 1143 35,58 egyéb 166 5,17 összesen 3212 100% magyar 1842 52,54% német 626 17,85 szlovák 113 3,22 rutén 6 0,17 szerb, horvát 919 26,22 1900 Összesen 3506 100%

67 A kapitalista fejlődés azonban nem hozta magával Érd felvirágzását. A lakosság, mint az összeállításból m látszik, az 1850-es évek közepéig nőtt, majd 2 évtizeden át fokozatosan csökkent, és még a századfordulón sem érte el az 1857-es létszámot. A visszaesés oka a főváros elszívó hatása és a helybeli egyre kevesebb munkalehetőség volt. 1871-ben, a közigazgatás általános rendezésékor, Érd elvesztette mezővárosi jogait és nagyközség lett. Közigazgatási szempontból a szolgabíró, majd rajta keresztül a megyei alispán irányítása alatt ált. Az önkormányzati jogok csökkenése a gazdasági megtorpanás jele volt. A parasztság a jobbágyfelszabadítás után is az állattenyésztő nagybirtok szorításában élt, és a hirtokviszonyok a századfordulóig nem is változtak meg. Az elegendő jövedelemmel nem rendelkező parasztok elköltöztek, vagy a vonattal könnyen elérhető fővárosban kerestek kiegészítő foglalkozást. Ez a korai ingázás elszívta Érdről a kialakuló iparosréteget is. Az 1880-as évektől a lakosság lassú gyarapodása már az új telepesekből adódott: a magas fővárosi lakbérek miatt a szegényebb városi lakosság megtelepedett Érden is, szőlőés kertműveléssel, apróállatok tartásával egészítve ki a budapesti gyárakban kapott fizetését. 1879-ben és 18844>en újabb kataszteri felmérésre került sor.

68 1879-iben a határ területe 11 963 !kh volt. A nagyközséghez ekkor 9 puszta tartozott (Benta, Csillagcsárda, Erlakovecz, Fülöpmajor, Hidegcsárda, Bikamajor, Kutyavár, Simonmajor, Téglaház). 1884-ben 11 827 ikh 731 négyszögölnek mérték fel a határt, amelyhez beltelkek és a következő dűlők tartoztak: — Sztaro szelő — Groble — Tepecs első — Dugácska — Tepecs második — Szelistye — Tepecs harmadik — Dugácska alja — Tepecs negyedik — Kamenya — Tepecs ötödik — Progoma — Bara _ Od puta — Sziget _ Perva dolina — Duna melletti — Benta — Sánc — Simon — Hegy _ Berki kis — Megyunka — Berki nagy 213