Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

évi bérleti díjat fizetett Illésházynak, viszont sok gondot fordított a birtok további fejlesztésére. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a jobbágyoktól mind több robotot, és egyéb szolgáltatást követelt. 1746-ban ezért az érdi és tárnoki jobbágyok az Űriszékhez fordultak sérelmeik orvoslásáért. Panaszkodtak a dunai sziget elvétele miatt, aminek következtében állatállományukat csökkenteni kellett. A meglevő ligásállat nem volt elegendő a földek megműveléséhez. Az erdőket elvették tőlük, így nem jutnak elegendő fához. Űj telepeseket hoztak a faluba, akik elfoglalták és feltörték legelőiket. Az új földesúr az igásrobotot csaknem duplájára emelte, és növekedtek a járandóságok a terményekből is. Az Űriszék a panaszokat megvizsgálta, azonban a válasz elutasítás lett. A jobbágyok „megbánták" a kérvény beadását, és arra hivatkoztak, hogy őket egy Vali István nevű felbujtó lázította fel.

45 1754-ben Rlésházy visszaváltotta a birtokot Péterffytől, aki a korábbinál jobban kiépült, a lehetőségeknek megfelelően korszerűsített uradalmat adott vissza. Az uradalmi leltár 1754-ben a következő volt: 1. kastély, mellette majorház, istálló, tyúkól, galambház, jégverem, pince (kőből épültek) 2. vendégfogadó a községben áll 2 szobából, 1 kamrából, kőből épült, kőoszlopos ablakokkal, cseréptetővel mellette szekérszín 3. Diósd pusztán ház a juhásznak kőből épült, 2 szobás 4. juhakol és itató 5. csapszék, mellette kőből és téglából épült ház 6. a tárnoki malomnál méhes 7. pajta a községben: fából épült, kő alappal, vályog oldalfallal, mellette fából épült marhaszín 8. kertészház téglából, benne 1 szoba, 1 konyha 9. kert a kastélynál, virágokkal egyéb veteményeskert kút a kertben 10. kocsma a Duna-parton ivóhelyiséggel és pincével 11. présház, berendezéssel búzaverem 12. a Szigeten aszalóház 500 gyümölcsoltvány 13. 500 Ft értékű uradalmi szőlő 14. malom a Benta-patakon.

46 A felsorolás arra utad, hogy az uradalomban a XVIII. század közepén fejlett állattenyésztés (főleg juh- és szarvasmarhatartás), szőlő- és gyümölcstermelés folyt. A földesúr fel tudta használni azokat az előnyöket, amit a dunai vízi út, a vármegyei országút jelentett, és könnyen értékesítette termékeit. Az uradalmat Illésházy 1760-ban bérlőknek adta, akik a falu és a környék módosabb lakosai, főként az iparosok közül kerültek ki. 1760-ban 45 bérlőt írtak össze, köztük 6 molnár volt, 36 fő pedig egyéb iparos.

47 A XVIII. század közepén nemcsak az aHódáum gazdálkodása változott meg, hanem az Érden lakó parasztság száma és vagyoni rétegződése is. 1752-ben a faluban 153 család élt, akik közül már csak 103-nak (67,32%) volt telke, a lakosság Vs része már nem jutott szántóhoz. 1722-ben — mint láttuk — a telek 200