Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Dóka Klára: Az érdi parasztság a 18–19. században

237,75 kh) volt. Az egyes vagyontárgyak nem egyenletesen oszlottak el az egy házban lakó családok birtokában. 1. sz. táblázat A HÁZTARTÁSOK VAGYONÁNAK SZERKEZETE 1696-BAN vagyontárgy háztartások száma % ház 3 4,11 ház, szántó 18 24,66 ház, szánt, szőlő 1 1,37 ház, szőlő, legelő 3 4,11 ház, szántó, szőlő, legelő 48 65,75 Összesen 73 100% Mivel az összeírás nem egyes családokat, hanem tulajdonképpen gazdasági közösségeket tartalmaz, nem ad pontos lképet a vagyona differenciálódásról. Az egyes közösségek gazdálkodását vizsgálva azonban két csoportot így is világosan él lehet különíteni: a legelőt bérlőket, és a legelővel nem rendelkezőket. Utóbbiak számára az állattartás szinte lehetetlen volt, és földjeik műveléséhez is idegen igaerőt kellett igénybe venni.

31 A 73 összeírt közül 67 rendelkezett szántóval (91,78%). A szántóterületek nagyság szerinti szóródása nagy differendiáltságot mutat. 2. sz. táblázat A HÁZTARTÁSOK SZÁNTÓTERÜLETEI 1696-BAN szántóterület p. m. háztartások száma Nincs szántója 1— 5 p. m. 6—10 11—15 16—20 21—30 31—50 51— összesen 73 100% A megoszlásból látszik, hogy egyetlen Iközösség szántóterülete sem érte el az országos minimumként meghatározott 120 pozsonyi mérőt, a szántótulajdonosok Узча azonban 10—20 kh nagyságú területekkel rendelkezett. A szőlők esetében a területek igen kicsinyek voltak, így a legtöbb birtokos a legalsó kategóriába került. 3. sz. táblázat A HÁZTARTÁSOK SZŐLŐTERÜLETEI 1696-BAN szőlőterület (kapás) háztartások száma 6 8,22 16 21,92 23 31,51 9 12,33 9 12,33 5 6,85 4 5,47 1 1,37 (max. 52 p. m.) Nincs szőlője 1- 5 kapás 6-10 11-15 16ös szesen 21 28,76 29 39,73 19 26,03 2 2.74 2 2,74 (max.: 19 kapás) 73 100% 191