Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Kocsis Gyula: Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930)

JEGYZETEK 1 A tanulmány kisebb eltérésekkel, jegyzetek nélkül szerepelt a Kalocsán tartott 1982. évi néprajzi szakmai továbbképzés anyagai között. 2 E tanulmány mellékletében a teljes leszármazásrendet közlöm, amelyet az alábbi módon oldottam meg. A közös ős, István 4 fiától származó ágakat a fiúk keresztnevének kezdőbetűjével jelölöm. A következő generációkat a négy ágon belül római számokkal, az ábécé nagybetűivel, arab számokkal, végül az ábécé kisbetűivel jelölöm. Az anyaggyűjtés során nem tértem ki a leányágakra. Ennek indoka részben az volt, hogy a feudális korban a családi vagyon csak férfiágon öröklődött, általában a fiúk közül maradt valamelyik a szüleivel. Másrészt az anyakönyvezés módja is többnyire az volt, hogy mind a keresztelésnél, mind a kiskorú gyermek elhalálozásakor csak az apa nevét jegyezték fel, így a lányágak követése mérhetetlenül megnehezítette volna az amúgy sem egyszerű vizsgálatot. A leszármazásrendben található néhány olyan személy, akinek halálozási időpontját, tehát teljes élettartamát nem ismerem. Ennek oka részben ezen személyek elköltözése, bizonyos időszakokban a pontatlan anyakönyvezés lehet. A 20. század elején már viszonylag gyakori a más vallásúval kötött, illetve csak polgári házasság. Az anyakönyvi kutatást 1945-tel lényegében lezártam, így a századforduló körül született személyek életútja lezáratlan maradhatott. A részletes eredményeket később egy átfogó tanulmányban fogom közzétenni. 3 PmL. Cegléd város levéltára. V.l—j. Cs betűnél. A rövidítések feloldását lásd: Böőr László, Ütmutató a Pest megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya irataihoz. Bp. 1981. 4 PmL. Cegléd város levéltára. V.l—h. 1 doboz. 5 PmL. Cegléd város levéltára V.4—a. 6 Az 1730—1849 közötti időszakból kisebb hiányokkal meglevő dikális összeírások alapján közlöm a különböző ágak vagyoni helyzetét, általában 5 évenként. Az ötéves gyakoriságtól abban az esetben tértem el, ha ennél rövidebb idő alatt állt be lényeges változás az állatállomány, a telek vagy a szőlő birtoklásában. Az öszszeírások kategóriái időnként változtak, különösen a 18. század folyamán. A változások okozta lehetséges zavarokat az állatállománynál egyes kategóriák összevonásával igyekeztem kiküszöbölni. így a heverő marha kategóriába a meddő teheneket, „gulyabeli marhákat", 1—2 éves növendéket, borjút, a heverő ló kategóriába a „méneses lovat" 1—2 éves növendéket, csikót vontam össze. A földterületek esetében viszont megtartottam a különböző kategóriákat. A 17. számú (szántó, hold) kategóriában a jobbágytelek teljes területe (beleértve a rétet is) szerepel. 7 Orvosi Hetilap 116. éf. (1975) 44. szám. A család ezen ágára vonatkozó adatokat ezúton köszönöm meg Csurgat Ernőnek. 8 PmL. Cegléd város levéltára V.42.C. 1848/17. 9 PmL. Cegléd város levéltára V.l.i. 1846. május 22. 10 PmL. Cegléd város levéltára. V.l.i. 1847. ápr. 20. 11 PmL. Cegléd város levéltára. V. 78. Cselédjegyzőkönyv 1856. 12 PmL. Cegléd város levéltára V.52.b. 1861/2856. 1862/15; 694. 13 PmL. Cegléd város levéltára. V.52.b. 1864/2017; 3216. 1866/2989, 1867/157, 1868/737, 1869/340. 183