Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Kocsis Gyula: Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930)

KOCSIS GYULA (Kossuth Múzeum, Cegléd): EGY MEZŐVÁROSI CSALÁD GAZDASÁGI-TÁRSADALMI TÖREKVÉSEI CEGLÉDEN (1730—1930) A feudalizmus kori mezőváros kialakulásának körülményeit, a magyarországi gazdaság és társadalom történetében betöltött szerepét meglehetősen jól ismerjük. A történeti és néprajzi kutatások jó néhány mezőváros történetének vizsgálatával feltárták már a gazdasági lehetőségeik, szabadalmas jogállásuk változásait, összefüggéseit. A kutatók azonban meglehetősen keveset foglalkoztak a mezővárosi közösségek belső struktúrájának alakulásával. A közösséget alkotó egyes jobbágy családok gazdasági, társadalmi helyzetének változásait vizsgálva, a külső — jogi — szabályozásra, és gazdasági törvényszerűségekre adott válaszaikat megismerve valószínűleg pontosabb választ kaphatunk a communitas egészének működésére is.

1 A mezővárosok esetében az ilyen jellegű vizsgálathoz a források általában meglehetős bőséggel állnak rendelkezésre. Hiszen a szabadalmas jogállás, a belső önrendelkezés eredményeként a polgárok egymás közötti ügyeit, az adószedéshez szükséges összeírásokat, az árvák vagyonának leltározását a tanács maga intézte, így ezek a források a legtöbb helyen fenniniartadtak. A nagy áldozatok árán működtetett iskolák eredményeképpen a falvakénál magasabb szinten állt a paraszt-polgári írásbeliség. A mezővárosi polgárok gyakorta vezettek naplókat gazdaságuk kiadásairól, bevételeiről, életük főbb eseményeiről. A családfák rekonstruálását az egyházi anyakönyvek teszik lehetővé. A XIX. század vége felé pedig a helyi újságok híreiből ismerhetjük meg az ekkor már „rendezett tanácsú" városokban zajló társasági életet, a polgár kapcsolatrendszerének, érdekszövevényének színterét, a város társadalmában elfoglalt helyének, társadalmi presztízsének kifejezőjét. Ebben a rövid tanulmányban természetesen nem lehet a több száz személyt érintő és mintegy 50 személyről részletesebb adatokat feltáró vizsgálat minden eredményét bemutatni, így csupán arra szorítkozom, hogy néhány személy, illetve család életútjának ismertetésével jelezzem a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet személyes útjait, zsákutcáit.

2 A vizsgálatot a véletlen inspirálta. Néhány nap öltéréssel került a kezembe egy gazdasági napló és két végrendelet — mindegyiket ugyanazon személy írta.

3 A gazdasági napló bejegyzései ösztönöztek arra, hogy megpróbáljam rekonstruálni a naplót író személy életútját, családját. A munkát az anyakönyvi adatok gyűjtésével kezdtem, ennek során derült ki, hogy egy meglehetősen elterjedt, de jól körülhatárolható családról van szó, amelynek egy közös, XVIII. századi őstől származó ágai a XIX. század első felére már a mezővárosi társadalom minden rétegében megtalálhatók. Az anyakönyvi adatok143