Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Magyar Antal: A ceglédi katolikusok háztartásszerkezete a 18. században

JEGYZETEK 1 Oppel Jenő, 1908. 29. lap. 2 Oppel, 1908, Hühner Emil, 1931, Petrád Sándor, 1961, Petróci, 1965, Nóvák László, 1982. Nóvák L. idézett munkájában (124. és 131. oldal) azt állítja, hogy a beköltöző katolikus jobbágyok kedvezményeket kaptak a földesúrtól, a Klarissza-apácáktól. Állítását történeti forrással nem támasztja alá. A korábbi helytörténeti irodalomban erre a korszakra vonatkozóan nincs utalás semmilyen kedvezményre. Nóvák kedvezményként értelmezi — helytelenül — azt a tényt, hogy a beköltöző, a földművelésre elegendő állatállománnyal rendelkező jobbágyok földet (jobbágytelket) kaptak művelésre. Pedig ebben az időszakban az Alföldön ez általános volt. Cegléden egyébként is bőségesen volt föld a jobbágyság számára. Mutatja ezt az előírásosnál háromszor nagyobb jobbágytelek, valamint Ceglédbercel község területének kihasítása a ceglédi határból. 3 Petróci, 1965. 101. oldal. 4 A táblázat forrásai: Kolofont, szerk. Cegléd, 1931. Petróci, 1961. Az 1773. évi összes lélekszám Petróci, az 1773. évi katolikus és evangélikus adat a lélekösszeírásból. 5 Petróci, 1961. 97. old. 6 Petróci, 1961. 112. old. 7 Petróci, 1961. 53. old. 8 Szabó Attila, 1985. 16. old. 9 Petróci i. munkájában 350 házas- és 16 házatlanzsellér-háztartást közölt, adatát hivatkozás nélkül átvette Nóvák L. is. (1982. 143. oldal, ill. 71. sz. jegyzet.) Az énáltalam használt urbáriumpéldányban, amelyet 1773. márc 22-én hitelesítettek, egyértelműen 400 házas és 57 hazátlan zsellér szerepelt. (Ez az urbárium jelenleg a Ceglédi Kossuth Múzeum állandó kiállításán látható.) 10 Nóvák L., 1982. 131. old. 11 Faragó Tamás, 1977. 174—175. old. 12 Török Katalin, 1981. 384. old. 13 Petróci, 1961. 112. old. 14 Andorka Rudolf, 1975. 15 Faragó, 1977. 16 Faragó, 1984. 243—245. old. 17 Itt köszönöm meg Kocsis Gyulának a tanulmány megírása során nyújtott segítségét, tanácsait. IRODALOM Andorka Rudolf, 1975. Paraszti családszervezet a XVIII—

XIX. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban. Ethnographia LXXXVI. 340— 367. Faragó Tamás, 1977. Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787—1828. 214 old. Budapest. 141