Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról

a városnak szép szőlőhegye, mely mostan nincsen elválasztva, hanem a Naszál heggyel együtt vagyon." Természetesen itt a Naszály szőlőhegyre érti.

35 1671-ben 139 váci család közül 104-nek volt 1—2 ember4kapás szőlője. (Az „ember-kapás" azt jelenti, hogy egy ember egy nap alatt megkapálja.)

36 A váci törökök is telepítettek szőlőt, már a XVI. században volt kb. három m. holdon, a városhoz közelebb, biztonságosabb helyen, melyet azóta is Törökhegynek neveznek.

37 Evlia Cselebi dicséri Vác szőlejét, szépséges kertjeit. A törökök kiűzése után a beköltöző jövevények (advenae) kapták meg szőlőiket és ültetvényeiket. Az elpusztultak után első évben nem kellett adózniuk a földből, nyomban kilencedet, a gyümölcsből tizedet fizettek. Hamarosan tovább is költöztek, Törökhegy szőleit pedig a visszatérő váci őslakosak szerezték meg.

38 A felszabadító háborúban szétszóródott lakosság 1687-ben visszatér, a következő évben 39 lakosnak 42 kapás szőlejét írták össze. Mindenki igyekezett telepíteni, így 1699-ben a termés 788 urna (1 urna 45,23 1), ami 357 hl-nek felel meg. Ez három esztendő alatt megkétszereződik.

39 Rákóczi szabadságharca alatt a termelés visszaesik. Ánossy Pál váci nemes 1704-ben a fejedelemhez folyamodik, hogy engedje el a váci hegyen levő nagy szőleiből obvenialandó (járandó) dézsmát, mivel nagy kárt szenvedett az ellenség által. Rákóczi fiscalis szőlőnek minősítette a püspökségnek bizonyos szőleit, mivel Dvornikovics Mihály püspök a szabadságharc kitörésekor Bécsbe menekült. A szőlőhegy provizorságával Mágocsy Mihályt bízta meg. Ánossy Pál ebből a szőlőből árendálhatott.

40 Mágocsy 1705. március 26-án panaszt tesz a fejedelemnél Szabó Máté hatvani kapitány vicehadnagyára, Ujfalussy Ferencre, „ki váci kapitánynak és Comendántnak tartja magát". Ujfalussy „a váci hegyeken levő fiscalis szőllőket katonáknak, hajdúknak osztogattya, kik azoknak culturájára (művelés) fiscalis jövedelem fogyatkozása és az Nemes Országh mostani szükséges szolgálattya hátra maradása nélkül elégtelenek, holott más szegény jobbágy emberek fogyatkozás és az országh jövedelmének kára nélkül megh mívelni készek volnának". Az „egyházi és szerzetes személyek" panaszát is tolmácsolja, mely szerint a vicehadnagy „marháit a Puszta városson ben jártatván az tűztől megh maradott Captalanbéli és városi kertekben levő fákat, és más hasznos gyökerekéit az szegénységnek nagy kárával éppen el rontattya és pusztítattya". Együtt kéri a fejedelemtől Ujfalussy vicehadnagynak nagy szabados abusussát (visszaélés) „rendben vetetvén impediálni ((kötelez) méltóztassék". A kérést aláírja és igazolja Berkes András váci prépost és Miskey Márton szerzetesrendi váci vicariusa.

41 Ujfalussy más hatalmaskodást is elkövetett, Csőváron mivel a bírák nem adtak elegendő pálinkát a kurucoknak, „egy nagy dézsa vizet vitetet be, azt erőszakosan itatta a bírákkal, aki nem itta, rútul verte, taglotta". E szégyenletes tettét Pest megye panaszolja 1706-ban Egerben a fejedelemnek.

42 Rákóczi 1707-ben „Fejedelmi disposition és parancsolat! szerint Fiscalis jószágokat exarendálnunk kölletvén" — írja Horváth András és Mágocsy Mihály, így hárult rájuk a dézsma megadásának kötelezettsége, ami a „kölletvén" szóban a nem szívesen vállalt feladat teljesítését jelenthette. Az új püspök, Kollonich Zsigmond földesurasága idején 1712-től előbb heten, majd a következő évtől újabb 26-an kezdik művelni a puszta-spinyéri szőlőket. 1714-ben mentesítik őket öt évre a kilenced és tized fizetése alól. Ugyanakkor Puszta alsó Gombáson hat évre 23-an hasonlóan mentesülnek az újratelepítők.

43 A fiscalis szőlők 1718-ban visszakerülnek a püspöki uradalom kezelésébe. 12