Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)

Nagy Varga Vera: A ceglédi reformátusok házassági kapcsolatai (1723–1810)

a korkülönbség már növekedett; igen gyakran 10—15 évvel is idősebb volt a férfi a házastársánál. Az 50 évet meghaladott íkorú férfi, ha megözvegyülvén újraházasodott, már általában arra törekedett, hogy a szülőképes koron túl levő nőt válasszon magának, így ezekben a házasságokban a korkülönbség ismét 10 esztendő körűire csökkent. * * * A református házasságkötési bejegyzések vizsgálata alapján tehát egyértelműen kiderül, hogy a három város szorosabb házassági kapcsolata — és az ezzel együttjáró kulturális kapcsolat — nem igazolható. Kecskeméttel a házassági kapcsolatrendszer a XVIII. század végére gyakorlatilag megszűnik. Kecskemétnél jóval intenzívebben kapcsolódott Ceglédhez a házasságok révén Abony és Bánd. Nagykőrös esetében az erős kapcsolat létezett, sőt a XVIII. század végén dominánssá vált az összes vidéki kapcsolatban. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a kapcsolat nem a két város társadalmának felsőbb, vezető rétegeivel realizálódott, sokkal inkább a mezővárosi közrendűek — feltehetőleg jelentős részben iparosok — rétegének erős házassági kapcsolatait figyelhetjük meg. A többségében nemesi állapotú nagykőrösi vezető réteg házasságaival vélhetőleg a Dél-Pest megyei birtokos nemesség irányában erősítette kapcsolatait. 110