Ikvai Nándor szerk.: Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
Jakus Lajos: Életképek és mozaikok a 17–18. századi Vácról
serfőző és malomtulajdonos Schik család alapítványából pedig a Kálvária. 1726-ban Laitner Ignác képfaragó készíthette faszobrait, 12 év múlva kicserélték a tartósabb kőre. 26 A városban élő egyetlen képíró, azaz festő August Mátyás György egyházi és városi 'megbízatásokat kap, 1730-iban a város 8 Ft-ot fizet neki , y Szent Mihály képe festésétül és aranyozásaiul". 27 Althann Mihály 1731-ben nápolyi kőművesekkel megépítteti a Vörösház magtárt, a Granáriumot. Építkezésben őt követte unokaöccse, Althann Károly, de főleg Migazzi püspök, nagy városrendező tevékenységgel összekapcsolva. Munkájukról elismeréssel kell szólnunk. A városrendezéssel járó szükséges változások azonban több jogos panaszt vontak maguk után, melyeket a város vezetősége ellen is felgyülemlő sérelmekkel együtt 250 szegény, porciót fizető váci lakos 17754)en nyújtott be a vármegyének. A püspöki lak mellett 1768-ban több ház kisajátítására került sor. Ezek felértékelése önkényesen történt, az uraság tetszése szerint fizette meg az árat. Nemcsak a házért, de más ingatlanért sem kapták meg tulajdonosaik a megfelelő ellenértéket. Nagy András udvarát elvette az uraság, mivel útnak kellett a Duna mellett, kapott érte 70 forintot. Mindezekre az intézkedésekre szükség volt a városrendezésnél, azonban károsodtak általa a korábbi tulajdonosok. Ugyanúgy 1764-ben időszerűvé vált a város északi kapujának lebontása, szélesíteni kellett az utat, a városba látogató királynő, Mária Terézia méltó fogadtatására. Ez a feladat részben a város magistrátusára várt. „A városnak valamely kőfallal kerített jelei látszattanak aminthogy is az istrázsáknak vagy leülő helyei, avagy hogy valamennyire belevonhassák a kapuba magokat, ki tetszettének, ezen régi kőfalhoz ragasztatott két ház egy belül, a másik kívül és ezen külső ház egy Lengeb Péter nevű pék háza vala, uraság parancsolattyábul 900 ft-ra becsültetett, akarata ellenére a város magistratusa elrontatta, a város kasszájábui 1764чЬеп 130 ft. 75 dénár kifizettetett, az anyagot a bírák elhordatták." „A kapun belül további utcabővítés miatt Hajdú Mihály árvái házából is egy szobát, konyhával lebontottak, a város érte mindössze 17 ft-ot fizetett. A házat az árvák 410 forintért kénytelenek eladni." A panaszokból nem az csendül ki, hogy a végrehajtást helytelenítették, annak szükségességével egyetérthettek. Igazságtalannak tartották a kártalanítás csekély összegét. 1775-ben több házat rombadöntött a Duna áradása. Néhányat nem engedett az uraság ugyanott felépíteni, ahol addig állt. Helyesen tette, mert egy legközelebbi áradásnál ismét bekövetkezett volna a kár. így tiltotta meg a ház építését Remis hajósnak és Sztoreni József takácsnak, de utóbbinak más helyet adott, hozzá 2000 téglát és 8 mérő meszet, „de pénzért avagy ingyen nem tudja" — teszik hozzá a panaszkodók nem kis gyanakvással. 28 A legnagyobb építkezés a székesegyházé, 1761-ben kezdődik el, a város részéről „az új Cathedrális Templomra akkor adatattak 4000 ft.". Közel 15 évig folyik építése, bár már 1772-ben felszentelték. Ma is Vác legmonumentálisabb építménye. 10
