Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Osgyáni Vilmos: Kőszobrász-restaurátori megfigyelések a pilisi Gertrudisz-síremlék töredékeinek rekonstrukciós feldolgozásához

rázolásuk ismert az apostoloknak is, de azok egyben mondatszalagokat is szok­tak tartani, itt a töredékeken ezt nem lehet bizonyítani. Krisztusra utalhat a nyolcas oszlopszám, mely a hosszú oldalon jelenik meg az említett hét árkádív „szolgálatában''. Sajnos nem lehet messzemenő következtetéseket levonni abból, ha számba vesszük a fej töredékeket, mert a két királyfej a két fedetlen férfifej és a két női fej töredéke csak azt árulja el, hogy egy sajátos, egyedi, nagyon nehezen tipizálható ikonográfiái programot valósít imeg. A szarkofág. Ez az építészeti keret, amelyben a figurák ülnek, nem fülke, hiszen nem íves a hátsík, nem nevezhető baldachinnak sem, mert egymáshoz kapcsolódó ív­sorról van szó. A törpe oszlopokat a relief anyagából, egy tömegben faragták meg (monolit), elszakítva a hátsíktól, így megteremtve a kapcsolatot, a légteret az egymás mellett ülő figurák között. Ez a nyitott, szabadon álló oszlopokkal komponált háromkarélyos íveket hordó építészeti szerkezet loggia, illetve ár­kád, a figurákkal együtt galéria, illetve méretei miatt törpegaléria. Az ívmezők között ábrázolt épületek a mennyei Jeruzsálemet képviselik. Ez az ábrázolás minden ívmező közben megismétlődik, kivéve a sarkokon, ahol szőlőleveles indás díszítmény van. Meg kell jegyezni, hogy a mennyei Jeruzsá­lemet ábrázoló töredék bal oldali ívbelső részén kis törésfelület utal arra, hogy az alatta ülő figurának egy olyan attribútuma volt (lándzsa, buzogány, jogar), amely az ívet érintette. A további megfigyelések és az összeillő darabok egybeépítésének az igazo­lása a későbbi kutatás számára is jó szolgálatot tehet. A korábbi rekonstrukciós rajzon, melyet Egyed Endre készített, a jobb sa­rokra helyezett női figurának vélt töredéknek sikerült megtalálni a fél mellkas részét a felkarral; ez a töredék is csak a törésfelületek egyértelmű illeszkedésé­vel kerülhetett helyére, illetve azok kopása esetén a drapériavonulatok talál­kozása, formai egybeesések igazolhatnak egy összetartozást. Ennél a darabnál a törésfelület kissé kopott volt, de a vállról lehulló palást (pallium) vonala a derékban maradt kis csonkon igazoló formát talált. Ennek a figurának a bal térd- és padrészletét az oszloplábazati töredékkel a Régészeti Intézetben ragasz­tották össze. Ezt az együttest még két darabbal sikerült gazdagítani; úgymint a jobb térddel, melyen a jobb kéz feltehetően jogart tart és a bal lábfej rész­letével, mellyel a figura válltól sarokig kiegészült; így egy király személyét is­merhetjük fel benne. A 322.l-es mellkastöredéken ábrázolt személy ruházata feltűnő, hiszen egy ragadozó állat bőrét terítette a hátára, ezt a derékvonalban lelógó karom mu­tatja. A nyakból lelógó igen erősen töredezett forma a fent megkötött két állati lábra utal, viselettörténeti szempontból a kacagány őse lehet ez a ruhadarab. A rézsüs oldalsó illesztési síkot mutató, rövid oldalon elhelyezhető, sarok melletti figura az egyetlen felismerhetően női figura. Erre utal a hullámosan vállig omló haja, rajta kendő, valamint a mell domborulata. Mellkasának jobb oldalán szabályos téglalap alakú csaplyuk bevágás készült, ez nem kizárt, hogy egy attribútum (templommakett) tartására szolgált, de inkább csak egy javítási betét helyét mutatja. Ha valamilyen tárgyat tartott volna a kezében a figura, akkor kis illeszkedési síkot faragtak volna az alkar felső részére. A bal kéz gesztikuláló kézfejének érintőleges lenyomata a mellkas közepén jól megfigyel­hető. Ez a figura a relieftábla szélén, olyan helyzetben ül, hogy tartásával, gesz­tusával a másik derékszögben levő tábla figurái felé fordul. 606

Next

/
Oldalképek
Tartalom