Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Hervay Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből

felgyújtották a monostort. 33 Elmenekített oklevelei és egyházi kincsei elkallód­tak, könyvei elégtek. 34 Köveit elhordták. Környéke annyira elpusztult és elnép­telenedett, hogy az apátság helye is teljesen feledésbe ment. Buda visszafogla­lása után a pálosok úgy vélték, hogy a romok az ő piliskeresztúri (pilisszentke­reszti) kolostoruk maradványai. Meg is szerezték a környék birtokát. A XVIII. század közepén szlovák telepesekből falut létesítettek, a mai Pilisszentkeresz­tet. 35 A falu tehát tévedésből kapta ezt a nevet. A pálosok keresztúri kolostora — ez ma már tisztázott kérdés — a Pilis hegy másik, tehát nyugati lábánál állott, a mai Klastrom puszta helyén. 36 * A háborúk, a nemzeti széthúzás, majd később a gondatlanság rengeteg ér­téket elpusztítottak abból, amit elődeink áldozatos és fáradságos munkával megépítettek és megalkottak. Reméljük, hogy most már megkezdődött az a korszak, amelyben kultúrkincseink megmaradt töredékeiből semmit sem ha­gyunk többé elveszni, hanem egyre tudatosabban gondoskodunk megőrzésükről a jövő számára. JEGYZETEK 1 Hervay, F. L., 1984. 185. 2 Békefi R., 1891—1892. I. 275, 2. jegyzet. 3 Janauschek, L., 1877. XIII—XXVIII; Hervay, F. L., 1984. 11, 26. 4 Statuta. I—VIII. 1933—1941. 5 Békefi R., 1891—1892. Hasonmás melléklet az I. kötet utolsó lapja után. Szöveg­kiadása uo. I. 316—319. 6 Békefi R., 1891—1892. I. 307—468: regeszták és szövegkiadások; Hervay, F. L., 1984. 147—149, 153 (a Békefinél még ismeretlen oklevelek bibliográfiája). 7 Gerevich, L., 1982; Gerevich, L., 1983; Gerevich L., 1984. 8 Hervay, F. L., 1948. 11. A szerző a kiadatlan apátságkatalógusokról teljes fénymá­solatokkal rendelkezik. 9 Uo. a „B" és „Bi" katalógus. 10 Janauschek, L., 1877. 40. 11 Herder IV. 1932. 1221. 12 L'abbaye d'Acey. 1948. 18—19. 13 Hervay, F. L., 1984. 29. 14 Janauschek, L., 1877. 307—308. A 72 apátság közül Clairvaux néhányat más szer­zetesrendtől vett át, de ezekbe is kellett szerzeteseket küldenie a fegyelem meg­újítására. 15 L'abbaye d'Acey. 1948. 54. (Itt a szövegben 76 m-nek van megadva a templom hosszúsága, de ez bizonyosan sajtóhiba, mert u.-azon a lapon az alaprajzról le­olvasható, hogy 70—71 m a teljes hossz.) Dimier, A. 1949. I. 73—74. II. 3 (alap­rajz); Tournier, R., 1967. 113—114; Diet. Égi. Fr. HIA. 1969. 202. 16 Ciszterciek előtti építészeti emlékek: a) alapfalak a keresztfolyosó keleti és a kon­ventház déli szakasza mellett, b) díszített faragott kövek a 11—12. századból, Ge­revich, L. 1984. 3. szerint a ciszterci épületek falaiba másodlagosan voltak be­építve. Ez valószínűleg csak következtetés. A faragott kövek a törmelékből kerül­hettek elő. c) Egy félköríves apszisra utaló csekély falmaradvány. Gerevich, L., 1977. 162. és 1984. 16. ábra, ehhez rajzolt rekonstrukciót a dombói bencés mo­nostortemplomhoz viszonyítva, de sem a tanulmányok, sem az ábrák nem nyúj­tanak felvilágosítást arról, hogy ez a maradvány a romterület melyik részén ke­rült elő és milyen tájolású. 17 Hervay, F. L., 1984. 147. 18 Blanchot, Ch. 1898. 599

Next

/
Oldalképek
Tartalom