Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Hervay Ferenc: Részletek a pilisi apátság történetéből

Az alapítás ideje Egyetlen más szerzetesrendnél sem találunk olyan megbízható és teljes jegyzéket a szerzet házainak alapítási évéről, mint éppen a cisztercieknél. A rend központosított szervezete szükségessé tette, hogy az évi nagykáptalan színhelyén Cisterciumban, Cíteauxban pontos táblázat készüljön az apátságok alapításának időrendjéről. Ennek vezetése és gondozása az ottani szerzetesek kórusvezetőjének, kántorának feladatai közé tartozott. Az eredeti tábla a francia forradalom viharában elpusztult. Szerencsére még a középkorban másolatok készültek arról. Nyolc ilyen régi jegyzék ismeretes.

8 A pilisi apátság mindegyikben szerepel, és hét katalógusban alapítási éve egybehangzóan 1184. Csak az Ebrachból származó, most a müncheni Staatsbibliothekban őrzött katalógusban áll 1183. Ennek készítője azonban a többi apátság alapítását is egy évvel korábbra tette, talán abból a megfontolásból, hogy a szerzeteskonvent érkezését meg kellett előznie az adományozásnak és az ideiglenes épületek létesítésének, ami legalább egy évet vehetett igénybe. A két legrégibb katalógus, mindkettő Angliában maradt fenn,

9 Pilis alapításának a napját is megjelöli: sexto Kalendas Junii, vagyis május 27., ami 1184-ben a Szentháromság vasárnapja volt. Ez megerősíti az adat hitelességét, mert a jelentős alapítások, pontosabban az új konventek beiktatása ünnepnapokon történt. Honnan jöttek az első ciszterciek Pilisre? Több apátságkatalógusból kitűnik, hogy Pilis atyaapátja az aceyi apát volt. Ezt megerősítik a rendi generális káptalan statumai is, amikor az aceyi apát pilisi látogatásairól, vizitációiról szólnak. Nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy miért éppen az Ognon folyó mellett fekvő Franche-Comté-i Aceyből jöttek Pilisre az első ciszterciek. Aceyt csaknem 50 évvel Pilis előtt, 1136-ban az ugyancsak Franche-Comté-i Cherlieuből alapította II. Rajnáid burgundiai gróf és hívei.

10 Franche-Comté 1156-ban I. Frigyes császár birtokába került Beatrixszel kötött házassága révén, és 1318-ig a német császár, illetve király uralma alatt maradt.

11 Acey 1182-ben kapott kiváltságlevelet III. Lucius pápától.

12 III. Béla király, Pilis alapítója, 1183-ban Magyarországon tárgyalt a cíteauxi apáttal:

13 Zirc alapítása után, Pilis alapítása előtt. Clairvaux, a rend legnagyobb és legerősebb apátsága, Zircnek még tudott szerzeteseket adni. Az volt a 72. alapítása,

14 de további áldozatra nem vállalkozhatott. Valószínűleg ezért jelölte ki a clairvauxi apát egyik leszármazott apátságát, Aceyt, hogy küldjön szerzeteseket Magyarországra. Acey sem korábban, sem későbben nem adott életet egyetlen apátságnak sem Pilisen kívül. Elég népes lehetett ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesítse. A szerzetesek nagy létszámára mutat, hogy ebben az időben volt épülőfélben 70 m hosszú temploma.

15 III. Béla francia szerzeteseket kívánt hívni, amint ez következik Egres, Zirc és Szentgotthárd alapításából is, de ugyanakkor számolnia kellett a földrajzi helyzettel: a francia szerzetesek csak a császár felségterületén keresztül tudták megközelíteni országát, azon át kellett vonulniuk a cíteauxi káptalanra a magyarországi apátoknak. Ezért is eshetett a választás Aceyre, amely francia szerzeteseket küldhetett, de a császár hatalma és védelme alatt állt, s nem tartozott a burgundiai grófok és a francia királyok alá.