Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Egy középkori kulturális központ a Pilisben (konferencia) - Valter Ilona: Ciszterci monostorok kutatása

delmére. 5 m mélységig kellett lealapozni, mert a nyugati rész alatt pince volt és annak beomlott téglaboltozatát és törmelékét találtuk a feltáráskor. A támfalat a szilárd, bolygatatlan talajra kellett alapozni. A törmelékrétegben a kerámiatöredékek mellett egy 1565-ös Ferdinánd-érem is feküdt. Vastag égésréteg jelezte a XVI. századi boltozatbeomlást. A pince bejáratát is megtaláltuk. Ez a pincefal északi részén, a templom előtti előcsarnok mellett nyílott. A pinceajtó kávája egybeesik az előcsarnok délnyugati sarkával. A templom nyugati homlokzata előtt előcsarnok állott. Ezt már Gergelyffy András is feltételezte a templomról írott munkájában.

80 Véleménye szerint erre utal a nyugati homlokzaton levő két falisáv pillérszerű kiképzése, melyek az előcsarnok boltozatának hordására voltak hivatottak. A kutatás során megtaláltuk az előcsarnok alapfalait. Nem takarta az egész homlokzatot. Északi fala a főbejárat melletti északi pillér vonalában indul. Palmettás, levéldíszes, faragott kövek és XIII. századi cserépbogrács töredéke keltezi az előcsarnokot a tatárjárás előtti építési periódusba. A bélapátfalvi ciszterci egyike azon kevés magyar monostorunknak, ahol a gazdasági épületek kivételével a monostor teljes alaprajzát ismerjük. A zirci monostort az 1912—13-as ásatás nyomán rekonstruálta Hümpfner Tibor,

81 Pásztón a templom déli oldalához U alakban csatlakozó épületeket találtunk, kerengőfolyosó nélkül,

82 a pilisi monostor alapfalai Gerevich László ásatása nyomán bontakoznak ki.

83 A templom mellett a monostor néhány részletét ismerjük Kercen,

8

'

1 Szentgotthárdon is sikerült a monostor kiterjedését — az elbontott déli szárny kivételével — meghatározni.

85 A bélapátfalvi monostor szabályos négyszögben csatlakozik a templom déli oldalához, a refektórium nem nyúlik ki dél felé. A déli keresztház nyugati falában levő armarium tulajdonképpen egy faliszekrény. Ilyen megoldású armarium van Silvanesben,

8ß Senanqueban,

87 Villelongueban.

88 A L'Escale-Diieu-i monostor armáriuma is ilyen rendszerű, csak itt a négyszögű fülke helyett három félköríves mélyed a falba.

89 Ehhez hasonló kettős félköríves armáriumot Szentgotthárdon találtunk.

90 Az armarium mellett, a templom déli falába nyíló szerzetesi bejáratot itt nem láthatjuk, mert a templom déli fala barokk. A nyugati szárny túlnyúlik a templomhajón és közvetlenül a nyugati kerengőfolyosóhoz csatlakozott. Itt nincs a conversusok számára fenntartott keskeny udvar, amelyen át juthattak a conversusok a templomba. Nem ismeretlen ez a megoldás a ciszterci építészetben. Ilyet láthatunk Bonportban,

91 Royaumontban,

92 Obazinéban és Le Thoronetben,

93 valamint Pobletben.

94 A noirlaci apátság conversusi szárnya is nyugat felé nyúlik, keskeny udvar nélkül közvetlenül a kerengőfolyosóhoz csatlakozik. Az épületszárnynak észak felé is van ajtaja, bár a conversusok a nyugati kerengőfolyosón keresztül, a templom déli falába nyíló ajtón át jutottak be a templomba.

95 Bélapátfalván a conversusi szárny északi falában, a templom délnyugati sarka mellett nyílott egy ajtó, melyen át az előcsarnokba, onnan a számunkra fenntartott kisebb bejáraton át a templomba jutottak a conversusok. A XIII. századi bélháromkúti ciszterci monostor a rend szabályainak megfelelően épült, kisméretű, de arányos léptékű épületegyüttes volt. A feltárásnál egy jelentős XV. század eleji átépítést rögzítettünk. Javításra szorult a káptalanterem, a fogadószoba, a szerzetesi munkaterem — tehát a keleti szárny. Űj téglaburkolatot kaptak a helyiségek és a kerengő, ekkor épült a latrina. A kályhaszemek alapján ítélve, szemeskályhát is ekkor kaptak a he588