Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Lovag Zsuzsa: Krisztus kínszenvedésének eszközeivel díszített gyűrű Szentendréről
Hotel Dieu 1263-as statútuma köves gyűrű viselését csak betegség esetén — a kő gyógyító ereje miatt — engedélyezi. 30 Természetesen a minden tekintetben szűkös összehasonlító adatok a szentendrei gyűrű rendeltetéséről éppúgy csak feltételezéseket engednek meg, mint kormeghatározásáról. Meg kell vallanom, hogy amikor a gyűrű feldolgozásához hozzákezdtem, a jellegzetesen középkori tájolású csontváz miatt arra gondoltam, hogy az ékszer középkori. Bár ez a kezdeti elképzelés végül is nem bizonyult helytállónak, a gyűrű ritkasága miatt feltétlenül megérdemelte közlését. JEGYZETEK 1 Az ujjpercet dr. Lengyel Imre vizsgálta, megállapítása szerint a gyűrű viselője 50—70%-os valószínűséggel egy 26—30 év körüli nő volt, patologikus elváltozást nem lehetett megállapítani. A vizsgálat elvégzését hálásan köszönöm dr. Lengyel Imrének. 2 Tettamanti Sarolta szíves szóbeli közlése. 3 Leltári száma: 68.8.22. Szélessége 4 mm, átmérője: 19 mm. 4 A vizsgálatot Szabó Lászlóval, a Nemzeti Múzeum ötvösrestaurátorával végeztük, mágnessel és a konzerváló anyag egy helyen történt óvatos eltávolítása után savval. 5 A British Museumban van egy amulett-gyűrű bronzból és — külső oldalán — vasból: Bolton, O. M., Franks Bequest Catalogue of the Finger Rings, Early Christian, Byzantine, Teutonic, Mediaeval, and Later, British Museum, London 1912., 144, Nr. 909.; Az első világháború idején begyűjtött arany ékszerekért kaoott vasgyűrűknek is van általában a belső oldalán egy nemesfém — arany — bélés. 6 Bexel, W., Deutsches Handwerksgut (Berlin 1939) 230, Abb. 2.; Metall im Kunsthandwerk, Staatliche Museen zu Berlin, Kunstgewerbemuseum, Katalog 1967., 102.; bockner, H. P., Messing (München 1982) 118—119, Abb. 162. 200—204. 7 Igen részletesen foglalkozik a kínszenvedés eszközeinek ikonográfiáiával, a kezdetektől a legúiabb korig Berliner, R., Arma Christi. — Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst 6 (1955) 35—152. 8 A 12. század második feléből származik egy ereklyetartó triptichon, amelvnek közepén kettős kereszten ábrázolták a kínszenvedés eszközeit, köztük a kockákat. Az ereklvetartó Maas-vidéki munka, Godefroy de Huy köréhez kapcsoliák. Collection Dutuit, Paris, Petit Palais. A 14. századból példák: Reimann, G.— Büttner. H.: Mittelalterliche Buchmalerei (Leipzig 1961) 24. kép; Berliner, i. m. 50, 5. kép, ezen az 1350-ből származó szentképen a kockák mellett a kakas és a létra is szerepel, Krisztus oldalsebével együtt. 9 Hausherr, R.. Der tote Christus am Kreuz. Zur Ikonographie des Gerokreuzes. Diss. (Bonn, 1963) : Lovap, 7,s., Román kori körmeneti keresztjeink egy csoportiáról. Folia Arch. 28 (1977) 172. 10 Mindkettőt idézi Berliner, i. m. 41—42. 11 Kirschbaum. Lexikon der Christlichen Ikonographie T. (Rom — Freiburg — Basel — Wien, 1968) 185. 12 Tdézi: Réau, L.. Iconographie de l'art Chrétien (Paris 1958—59) II/2. 509. 13 Berliner, i. m. 41. 14 Reimann — Büttner, i. m. 24. kép.: Kirschbaum, i. m. 186.; Berliner, i. m. 62, 15. kép, Paris. Bibliothèaue de l'Arsenal MS 212. 15 Kirschbaum,, i. m. 184.; Berliner, i. m. 63. 16 Berliner, i. m. 44. 17 Deloche után idézi Cabrol, F. —Leclercq. H., Dictionnaire d'Archéologie Chrétienne et de Liturgie VIT/1. (Paris. 1926) 1154., fig. 5897. 18 Bálion, i, m. Nr. 716. 718. 719. (Az első darab idetartozása kétséges.) 19 Balton. i. m. 109—110.; Bővebben idézi Oman, С. С, Catalogue of rings, Victoria and Albert Museum, (London, 1930), 38. 20 Kunz, G. F., Rings for the finger (New York, 1917) 216—217. 21 Berliner, i. m. 82. 22 Rothmüller, H., Juwelen — Battenberg Antiquitäten — Kataloge (München, 1978) ; 503
