Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Lovag Zsuzsa: Krisztus kínszenvedésének eszközeivel díszített gyűrű Szentendréről
XVI. századokban pedig mindenfelé elterjedtek az Arma-misék. 15 Ez hallatlanul megnövelte népszerűségüket, s a XVI— XVIII. században számtalan ábrázolásuk ismert oltárokon, liturgikus felszerelési tárgyakon, epitáfiumokon, edényeken, szentképeken stb. Általában több-kevesebb kínszenvedési eszközt ábrázolnak, kiválasztásuk tetszőleges, a készíttető elhatározásától függ. A széles körű népszerűség és az armák különleges, főleg kísértés ellen védő ereje miatt gyakoriak ékszereken, függőkön, medaillonokon és elsősorban kereszteken (4. ábra). Érdekes módon gyűrűkön nagyon ritkán fordulnak elő. Berliner említ egy V. századi gyűrűt, amelynek Szent János evangéliumából vett felirata — „os non comminuetis ex eo" — egyaránt utal a passió védő jelentőségére és a gyűrű amulett jellegére. 16 Egy Namurben talált frank sír gyűrűjének fején pedig a keresztfa három szögét ábrázolták. 17 A British Műzeum óriási gyűjteményében mindössze három XV. századi aranygyűrű van, az egyiket két korbács, hold és kereszt, valamint Ste Michael felirat díszíti, a másik kettőre Krisztus öt sebét vésték, Vir Dolorum és a kínszenvedés eszközei, illetve Szentháromság és Madonna-árbázolások kíséretében. Mindkettőn angol nyelvű feliratok vannak, külső oldalukon a sebekre vonatkozó, belsejükben viselőjük egészségét — a sebek által és a három napkeleti bölcs mágikus erejű nevével — óvó szöveggel. 18 Dalton a katalógus szövegében közelebbi megjelölés nélkül hivatkozik magángyűjteményekben levő hasonló darabokra. Említ továbbá egy 1487-ből való adatot, mint a halotti gyűrűk adományozásának korai példáját, amely szerint Sir John Shaw londoni városi tanácsos végrendeletében meghagyta, hogy 16 barátjának adjanak Krisztus öt sebével díszített aranygyűrűt. 19 Közismert — és később sokszor másolt — darab még Luther Márton, ill. apácábóí lett felesége, Katharina von Bora házassági gyűrűje 1525-ből, amely szétnyitható, közepén egy gyémánttal és egy rubinttal, abroncsán feszülettel és a kínszenvedés eszközeivel. Belsejében vésett felirat van: „Was Got zusamen fiegt sol kein mensch scheiden'" és „D. Martino Luthero Catharina v Boren 13 Jun. 1525." 20 Több, Arma Christi vei díszített gyűrűt nem közölnek a legjelentősebb katalógusok és gyűrűket feldolgozó monográfiák sem, sőt Berliner széles körű anyaggyűjtésre támaszkodó ikonográfiái tanulmánya sem ismer hasonlókat. A szűkös összehasonlító anyag legfeljebb arra enged következtetni, hogy a szentendrei gyűrű nem készülhetett korábban a XVI. századnál. Erre az időre utal bizonyos mértékben az is, hogy a Passió legfőbb eszköze, a kereszt hiányzik az ábrázolások közül. Berliner idéz néhány XVI. századi példát, amelyeken a kínszenvedés eszközeit nagy számban felsorakoztatják, de a kereszt vagy teljesen hiányzik közülük, vagy rejtve, csak a beavatottak számára láthatóan van jelen. Ezeken a képeken Krisztust mindig élő alakban ábrázolják, így fejezve ki a korszaknak azt a szellemi áramlatát, amely a szenvedést életformának tekinti. 21 Gyűrűnk keltezését nehezíti anyaga is, az ékszertörténet szerint ugyanis a XVIII. század előtt kevés vas ékszer volt Európában. Elterjedésüket általában a napóleoni háborúk idejére teszik, amikor a porosz honleányok arany ékszereiket az 1804-ben alapított berlini királyi műhelyben készült vas ékszerekre cserélték. 22 Elvétve azonban korábban is találkozunk vasgyűrűkkel, egyik a már említett bronzból és vasból készült darab a XVI. század elejéről, amelynek Taukereszt ábrázolása és vallásos, ill. mágikus felirata („ihe T ananizapta -f- rpi") is közel áll a kínszenvedés eszközeivel, ill. a sebekkel díszített angol gyűrűk 501
