Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)
Feld István: Újabb kutatások a solymári középkori várban
nem lakóhelyként volt szükségük: Karácsonyi J., 1901. 170—176., Hamann B.^ Szekfű Gy., é. n. 301—307. A birtoknövelésre: Bártfai Szabó L., 1938. 490. sz. reg. 11 Mályusz E., 1951. 4802. sz. reg., Engel P., 1977. 30—39. 12 Mályusz E., 1958. 924., 3023., 3024., 3217., 6734. és 6735. sz. reg. 13 1435: Bártfai Szabó L., 1938. 653. sz. reg., Makkai L., 1959. 89. — 1436: Pozsony v. lt. 998. sz. OL Fkgy., az adatért Engel Pálnak tartozom köszönettel. Solymárt az 1437. évi vár jegyzék is királynéi várként említi: Engel P. 1977. 150, 197. 14 Csánki D., 1894. 4., Bártfai Szabó L., 1938. 714. sz. reg. ; Л 15 Hunyadi birtoklására: ÓL Dl. 14.231 — ekkor Szerecsen Péter közbenjárását kérték Rozgonyi János és testvérei a vár „visszaszerzésére" — pedig 1444-ben a másik ág: Rozgonyi Simon egri püspök, Rozgonyi György országbíró és Rozgonyi István fia, Sebestyén pozsonyi főispán kapta zálogba! — Ezért a közöletlen adatért is Engel Pálnak tartozom köszönettel. — A Garaiakra: Engel P., 1968. 345—350. Ugyanitt az 1458. évi birtokmegoszlásról: a Garaiak uralma alatt 15 vár, 23 mezőváros és 590 falu volt, ezen csak az Újlakiak tettek túl. — A vár birtoklására és várnagyaira vonatkozó oklevelek: Bártfai Szabó L., 1938. 812., 833. és 959. sz. reg., Csánki D., 1894. 4., OL Dl. 28.243 (MTA Művészettörténeti Kutatócsoport Adattára). A birtoknövekedésre: Bártfai Szabó L., 1938. 595. sz. reg. 16 Schönherr Gy., 1894. 30., Bártfai Szabó L., 1938. 1147. és 1729. sz. reg. (Ekkor a tartozékok között szerepel Borosjenő és öt Pest megyei birtok is), Engel P., 1970. 298—302 % Itt az 1490. évi birtokmegoszlásról: 30 vár, 17 castellum, 49 mezőváros és 1000 falu volt ekkor Corvin kezén. 17 Bártfai Szabó L., 1938, 1189. sz. reg. (Az 1729. sz. reg. szerint azonban Ulászló csak 1499-ben erősítette meg Ráskai vételét! Valószínűleg ezért keltezi Engel erre az időpontra Ulászló oklevelét, vö. Engel P., 1970.) Ráskaira: Kubinyi A., 1964, 94. 18 Corpus Juris, 1896, 760—761. 19 Thallóczy L.—Aldássy K., 360—373., Szentkláry J., 1910, 272., Bártfai Szabó L., 1938. 1487. sz. reg. — Bakics 1526 után Máréváron is építkezett, így valószínű, hogy később ott is lakott: Gerőné Sándor M., 1961, 117—126. Ismerjük Bakics solymári várnagyát, Bakai Demetert is: Thallóczy L., 1894. 119. 20 Kubinyi A., 1972, 212—213: „A solymári vár közel feküdt a fővároshoz, annak mintegy előretolt bástyáját alkotta. János számára tehát igen fontos volt, hogy megbízható kezekben legyen. Gondolva a főurak megbízhatatlanságára, biztosabbnak látszott, ha az ostromban kipróbált hűségű budaiak kapják meg." Az oklevél: Bártfai Szabó L., 1938, 1507. sz. reg. 21 Alsókovácsi már 1526 után elpusztult, 1580 körül szinte az egész környék puszta, Solymár is lakatlan: Makkai L., 1959, 98., Bártfai Szabó L., 1938, 1492. sz. reg. — Igen valószínű, hogy a solymári várral azonosítható az a várrom, melyet Evlia Cselebi említ munkájában: „Vörösvár palánka. A 950. esztendőben (1540) Lala Musztafa építette ezt. Az oszmánoktól való félelemből a régit a hegyek közé építették. Kiemelkedő maradványai egy dombon most is látszanak és felismerhetők. Mivel azonban az esztergomi úttal ellenkező irányban volt, azért Lala pasa ezt a várat egy réten építette meg, mely igaz helyen van. Négyszögű, hármas, erős palánka erődítmény ez." (Karácson I., 1904, 263. — az adatért Torma Istvánnak tartozom köszönettel.) — Ez is amellett szól, hogy középkori váraink jelentős része — sőt, talán többsége — nem kifejezett katonai céllal, utak ellenőrzésére épült, hanem sokkal inkább mint birtokközpont és hatalmi bázis játszott szerepet! 22 A Wattay család 1710. évi összeírásában a vár szép kútját említik: Valkó A., 1974, 61. Bél Mátyás még magasan álló falakat látott. Erre, valamint a 19. századi adatokra 1. Endrődi A.— Feld I., 1980, 268. skk. 23 Részletesen: Endrődi A.— Feld L, 1980, 268—273. 24 A leletanyagot — mely nagyrészt megegyezik a budai várból és más környékbeli lelőhelyekről előkerülttel — külön tanulmányban kívánjuk feldolgozni. Ennek első kísérlete: Feld I., 1976. 67—110. 25 Valkó A. a toronytól északra induló falat vélte a vár keleti külső falának, amely elé kiugrott volna így a torony. 26 Bár típusában 14. századi analógiákhoz — Holl I., 1958, 213—215. — áll közel, anyaga és a leletkörülmények alapján mégis a 15/16. század fordulójára keltezzük. L. a 24. jegyzetet. 27 Holl I., 1963, 343—345., 366. és 72. kép. 28 írásné Melis K., 1982. 310—311., illetve Voit P., 1954. 99—100. — A Zsigmonddénár: CNH II. 121. (1390—1427). 461
