Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Kovács László: Kora Árpád-kori temetőrészlet Dabas (Gyón)–Paphegyen

élte a honfoglalást egy avar néptöredék, amelynek utódai a X. sz. végére feltehetően már elmagyarosodtak/'; Magyar (1975) 31—32. (21.) 29 János Nemeskéri—Alán Kralovánszky—László Harsányi: Trephined Skulls from the Tenth Century. Acta Arch. Hung. 16 (1965) 349, 3o7—358, 363; Juhász Irén— Torda Molnár Béta: A gerendási X. századi leKeit Koponya. Békési Múz. Közi. 1 (1971) 167—168. Minden Közelebbi helymeghatározás nélkül „népvándorlás és h\onfoglaláskori leietek" felbukkanásáról is maradt fenn teljesen ellenőrizhetetlen adat: Reiszig Ede: A vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1910, I. 33. 30 MNM KO leltárkönyve 1./1940. 1—4; Kralovánszky Alán: Adatok az ún. S végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. Arch. Ért. 83 (1956) 211; Fehér Géza—

Ery Kinga—KralovánszKy Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleietei. Rég. Tan. 2 (1962) 38:343. sz.; Mesterházy Károly: Az S végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében. Debreceni Múz. Évk. (1962—64) 99; Magyar (1975) 32. (27.) 31 MNM KO leltárkönyve 7./1943; Bárányné Oberschall Magda: A Történeti Tár gyarapodása az 1942—43. evekben. Magyar Múzeum 1947. jún. 41; Fehér—

Ery— Kralovánszky (1962) 30: 203. sz. (30.); Magyar (1975) 32. (27.) 32 A fonott gyűrű és a fonott karperec egyaránt a 11. századra keltezi a sírokat: Szőke (1962) 97. (25.) ; Jochen Giesler: Untersuchungen zur Chronologie der Bijelo Brdo-Kultur. PZ 56:1 (1981) 113, 53. t. 30; Szabó (1978—79) 66—67. (11.) 33 Dinnyés István: Dabas-Nagytúrján, Vársziget. Rég. Fűz. 1:35 (1982) 9. 34 Torma István és Takács Miklós szíves közlését ezúton is megköszönöm. 35 Dabast IV. Béla király 1264. október 14-én kiadott oklevele, Sárit a fehérvári keresztes konvent 1268/1269? augusztus 20-án keltezett oklevele említi először a ránk maradt anyagban: Magyar (1975) 34. (27.); Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták 1002—1437. Pest megye múltjából 5 (1982) Budapest, 90. és 111. regeszta. Az 1264. évi oklevél három Guun nevű falut is említ, de ezeknek Gyónnál való azonosítása vitatott: Magyar (1975) 34. (27.); Bakács (1982) 90. regeszta. László Kovács FRÜHARPADENZEITLICHER GRÄBERFELDTEIL IN DABAS (GYÓN) — PAPHEGY Westlich der Gemeinde (Abb. 1) authentisierte der Verfasser im Herbst 1970 ein zerstörtes Reitergrab; Ende Soimmer 1972 legte er weitere 22, größtenteils zerstörte Bestattungen ohne Beigraben frei.

1-8 Der solcherart bekannt gewordene Gräberfeldteil mit 23 Bestattungen (Abb. 2—6) ist archäologisch kaum verwertbar; der Erwähnung wert sind die Tiefe der Gräber, ihre Orientierung sowie die Position der Arme der Skelette.

9-11 Ferner ist zu erwähnen, daß in der Nähe von Grab Nr. 16 — es lag im Sand, wies daher keine Grabstellenverfärbung auf — v

T

ier Fragmente eines Tonkessels zutage kam (Abb. 6), leider kann (man sie jedoch nicht mit Sicherheit als Grabbeigaben identifizieren. Eine Reiterbestattung und deren Material eignen sich nicht zur Zeitbestimmung,

12 jedoch die zwei Ringe mit S-Ende aus Grab Nr. 7,

13_1Л besonders aber die kariert eingeschnittenen Perlen aus Grab Nr. 21 — und deren Parallelen aus 15 Grabkomplexen,

15

"

23 darunter die aus Tiszalúc-Sarkadpuszta, welche durch eine Münze von Salomon I. (1063—1074) datiert sind

2

'

1 — geben das verläßliche Alter des Gräberfeldteils an: es stammt aus dem 11. Jh., aus dessen in die zweite Hälfte hinüberreichenden Abschnitt.

25-26 Schließlich überblickt der Verfasser die archäologischen Funde aus dem 10—11. Jh. in der Gemarkung der Gemeinde.

27

"

28 Mit einbegriffen sind in die Erwägungen zwei, in diese Periode fallende Schädel aus dem Bestand der Anthropologischen Sammlung (einer davon ist trepaniert),

20 die Funde der zwei Gräber, auf die man 1940 im evangelischen Friedhof von Gyón gestoßen war (Abb. 7.1—4),

30 der 1943 in Felsődabas gefundene Ring (Abb. 7.5),

3132 die Siedlungsspuren in Dabas-Nagyturján Vársziget,'

53 und die Beschreibung der Tonkesselfragmente, die der Verfasser 1972 am Nagy Paphegy, der beschriebenen Ausgrabung gegenüber sammelte (Abb. 7.6—8).

3

'' Die erste Erwähnung der Dörfer, die die Gemeinde von heute bildeten, stammt erst aus der Mitte des 13. Jh.

35 386