Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985)

Kovács László: Kora Árpád-kori temetőrészlet Dabas (Gyón)–Paphegyen

délnyugati partján Dinnyés István csekély számú Árpád-kori edénytöredéket talált.

33 A tárgyalt temető ásatásakor 1972-ben, a lelőhely dombjával átellenes „Nagy-Paphegyen" a sportlőtérrel megbolygatott dombon magunk is gyűjtöttünk Árpád-kori edénytöredékeket: 1—2. Cserépbogrács fül- és peremtöredéke. Közepesen iszapolt, apróra törött fehér kavicsszemcsékkel, ill. homokkal soványított agyagból, kézi korongon készült. Égetése a törésfelületen 3 rétegű, a belső mag sötétszürke, a külső réteg 0,5, ill. 1 mm vastag. A barnás árnyalatú narancssárga töredék peremátmérője ki nem szerkeszthető, a másik, barnás, barnásszürke, kormos töredék egy 23—27 cm peremátmérőjű bogrács töredéke, falv.: 7 mm (7. kép: 6—7.). 3. Fazék alakú cserépbogrács peremtöredéke. Közepesen iszapolt, apróra törött fehér kavicsszemcsékkel soványított agyagból, kézi korongon készült. A fülét egy lapos hegyes eszközzel — késpengével? — fúrták ki. Törésfelületén 3 rétegű égetést mutat, a belső mag sötétszürke, a külső 1 mm vastag. Rózsaszínes világossárga színű. 22—24 cm peremátmérőjű bográcshoz tartozhatott, falv.: 7 mm (7. kép: 8.). MNM KO, ltsz.: 73.23.b—

с. A. A közölt töredékek az Árpád-korból valók, de a fazék alakú cserépbogrács csak a XII. század elejétől kezdődően jelentkezik leleteinkben.

34 Bár a nagyközség mai területét alkotó falunevek ránkmaradt első említése csak a XIII. század derekáról való,

35 a vidék korábbi magyar betelepülését a felsorolt kevés régészeti anyag is bizonyítja. Minderről részletesebb képet csak a topográfiai munkák elvégzése és további ásatások után nyerhetünk. JEGYZETEK 1 MNM Adattár XVIII. 281Д970. (1. sír). Kovács László: Dabas-Paprét. Rég. Füz. 1:24 (1971) 56. A jelentés a német változatból — Arch. Ért. 98 (1971) 265—285. — sajnálatosan kimaradt (!?); Kovács László: Dabas-Gyón-Paphegy. Rég. Füz. 1:26 (1973) 72. = Arch. Ért. 100 (1973) 270; László Kovács: Dabas, III. Bezirk (Gyón)Paphegy. Mitt. Arch. Inst. 5 (1974—75.) 218. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a leletbejelentő, és az ásatást is végigdolgozó Méhes Andrásnak, valamint a munka egy részében közreműködött Lotterhof Edit antropológusnak. Az ő külföldre távozása után az embertani anyag vizsgálatát Pap Ildikó végezte el, akinek kéziratos munkájára (1. ugyanebben a kötetben!) az alábbiakban külön idézés nélkül hivatkozhattam. Szíves segítségét ezúton is megköszönöm, ugyanúgy, mint Pálfay Krisztina fényképfelvételeit és Sajti Miklós rajzait. 2 A fokérték a csontváz tengelyének az észak—déli iránnyal bezárt szögét jelzi, ennek megfelelően a 45° az ÉNy—DK-i irányt jelenti. A tárgyak méreteinek leírásakor a szokásos rövidítéseket alkalmaztuk, az intézmények kapcsán pedig az alábbiakat: AD: Adattár, F: Fegyvertár, КО: Középkori Osztály, MNM: Magyar Nemzeti Múzeum, NN: A Népvándorlás kori Gyűjtemény Naplója, Rí: Régészeti Intézet, TM E: Természettudományi Múzeum Embertani Tára. 3 Bökönyi Sándornak a sírrajz alapján adott véleményét ezúton is megköszönöm. A lócsontok — valamint a vitéz Méhes András által behozott koponyája — a MNM raktáraiban elkeveredtek, s a tanulmány írásakor nem sikerült a nyomukra bukkannunk. 4 Bökönyi Sándor szíves közlése nyomán. 5 Révész László: Adatok a honfoglalás kori tegez szerkezetéhez. Szegedi Múz. Évk. A tanulmányt a szerző szívességéből még kéziratban olvashattam! 6 Ravasz Csaba szíves közlése nyomán. 384